Kedves Viktor!

Én írok magának levelet megint. Akartam én a Szájer Jóskának is egész sorozatot, amikor az alkotmányt tárgyaltátok a konzultációban - merthogy őt nem csak rendszerváltó bulikról ismerem, de a Hajós Alfréd uszodából, meg a Paris Texasból is – de valahogy elsikkadt a dolog.

Valószínűleg igazatok van. Alkotmány, intézmények, bíróságok, nemzeti bank, bágátell dolgok ezek. Nem kell nagy ügyet csinálni belőlük. Most azonban valami mégis piszkálja a csőrömet. A „Fradi Stadionról” van szó, amely kifejezést tanácsadóitok megint érdemesnek tartottak napirendre tűzni. Ezt lihegi hónapok óta az egész paletta  Csrmelytől Bolgárig, Vicsektől Borbásig.

Kedves Viktor! Mi fradisták – már kissé közhelyszerűen – családnak szoktuk nevezni közösségünket. Helytálló az elnevezés abból a szempontból , hogy a rokonait ugye nem válogathatja meg az ember. Magam sem élvezem minden fradista társaságát, mégis kényes vagyok rájuk. Azokra, akik érdek nélkül vállalták az ország legnagyobb egyesületét.

Ez a Club nekünk Fradi. Nekem, Nyilasi Tibinek, vagy Szemésznek a gengből, aki diákként Balmazújvárosból  (lásd még Balmaz Front) vonattal járt fel a meccsekre. Fradi Farkasházy Tedinek, és nem bánom, még Csermely Péternek is. De, nektek: FERENCVÁROS!  

Ha megkérhetlek, futtasd végig ezt az információt a rendszeren, hogy az összes alattvaló, de még őfelsége ellensége is tisztában legyen vele!  Így talán elérhetjük, hogy egyszer és mindenkorra kikopjon az egész magyar sajtóból (nem ám csak a Klubrádióból) ez a tenyérbemászó bájolgás. Köszönöm előre is megértésedet!

Kocsor