Betért Kocsor a fodrászüzletbe a Szarvas csárdánál. Afféle rutin ez, sokkal inkább bevett szokás ebben a közép-kelet-európai kultúrkörben, mintsem fáklyás menet.
Elvetélt szociológus számára két célja lehet az ilyen ücsörgésnek. Felveheti az aktuális, délelőtti szappanopera fonalát, illetve tanulmányozhatja, mit is beszél a nép a hétköznapokon.
Persze, gyakorlott társadalomkutatót nagy meglepetések nem érhetik ezen a téren. Kocsor sem hökkent meg különösebben, amikor a szalon kollektívája - matatván a hajkoronában - azon kérdőzött, hogy „mit főzöl a hétvégén?”
Jégkocka lesz ebédre.
Felelt a karcsú asszony a fésű mögül, és valahogy úgy érezte magát, mint aki bekerült az Aigner Szilárd Showba. Korlátozta a Blokker tetszésnyilvánítását a mozdulatlansági szabály, de magában rögtön tudta ő, maradandóbb lesz ez az aforizma, mint egy reggeli időjárás jelentés.