Majd ha SPORTesemeny utani telefoncsere kovetkezik, akkor lelegezhetunk fel hogy ismet minden rendben :-)

Elmúlás.Mondhatnám úgy is, conservatív fogalom. Nevezhetném dekadens fogalomnak, mert nincs benne semmi innovatív, talán volt, biztosan nem tudjuk, de azzal hogy elmúlt elismerjük létét, csendes meghúzódó, senkinek sem ártó magatartását, de tudomást nem veszünk róla. Velünk él, nem tudjuk honnan jött, mikor jött, csak egyszer csak ott van.... volt, de ezt sem érzékeljük, mert a semmit nem lehet érzékelni, csak egyszer, amikor feltűnik hogy valami nincs a helyén, nincs a környezetünkben, mintha hiányozna, mert elmúlt, elment, nincs itt... ott ahol kellene... nem kellene..... lehetne.... nem lehetne.Volna, lenne, de már nem lesz, mert elmúlt, és halvány fogalmunk sincsen arról hogy mi az aminek ott kellene lenni, de sohasem volt ott, és nem kellene ott lenni, pedig mindig ott volt, illetve nem is tudjuk hogy mi, létezik-é, létezett-é , és mégis elmúlik, magunkra hagy, észrevétlenné azáltal válik hogy nem tudjuk itt volt-é, ott volt-é, de most nincs ilyen helyzet, csak hiányérzet, vagy talán az sem, kifejezni sem lehet igazán, még csak igéje sincs, mert nem igaz az, amikor azt mondom hogy elmúlik, mert mi múlik el, ha nincs fogalmunk a létezéséről. Csak főneve van: E L M Ú L Á S .
Úgy vagyunk vele mint az idővel. Megfogni sohasem tudjuk, "Időtlen idők óta létezik, egyszerűen van, nincs rá axióma, de megkerülhetetlen tény, megmásíthatatlan, befolyásolhatatlan,öröktől fogva létezik, és örökké létezni fog. Azt hittük hogy az időt szolgálatunkba állítottuk, pedig csak gyatra magunk gyártotta összehasonlításként enged bennünket apró morzsáihoz hozzá juttatni.Ilyenkor örülünk, azt hisszük fogjuk a grabancát, mint Svájcban is az okos CERN tudósai.Hiába vizsgálják Tízezred-százezred-több milliárdnyi lebontásában, a Világegyetem keletkezésének kis apró részecskéit megtalálhatják, de az idő ott van a legapróbb részecskék között is, ott van száz milliárd Földi években számolva, azok előtt és azok után.Mert megkerülhetetlen, megmásíthatatlan, a mi tudatunkkal fel nem fogható, mert a tudatunk csak azt képes felfogni amilyen anyagból teremtetett, más, nem atomi,nem fehérje,nem ribonucleinsav nem gén anyagból készült világ megközelíthetetlen és az más dimenzió.Hát valahogy így állunk a nucleinsavakkal,a chromoszómákkal,kvarkokkal, isteni részecskékkel.Az időt akkor lehetne megérteni, ha összevetnénk a felettébb megmagyarázhatatlan elmúlás fogalmával.Aki az időt az elmúlás kathegóriában vizsgálja, és először veszi észre, írja le, és bizonyítja hogy elmúlt, az lesz a Világegyetem legnagyobb embere, Sámán lesz , Wotan isten parancsára Fafner és Fasolt újra megépítik a Walhallát, és a Walkűrök fogják az istenek lakhelyére szállítani megholt lelkét, hogy örökké éljen, és feltámasztják a Gőgös Óriást, a legcsodálatosabb zenészt, és Wágner újra írja a Níbelungok gyűrűjét.Amikor November elején elmúlásról beszélünk, ez ez elmúlás emberi léptékét próbálja egy pirinyó történésére, a halálra korlátozni.Vagyis gyakorlatias, nem pontos. Ez nem más mint a fehérje testecskék igen bonyolult mozgásának a végleges és visszafordíthatatlan megállása, elmúlása. Ezt már nem mi hanem mások fogják észlelni.... nem észlelni..... felfogni, nem felfogni a felfoghatatlant, hogy valaki aki közel volt hozzá elmúlt, itt hagyott, és a hívők örüljenek a katholicus temetők felíratának: A lélek él, találkozunk.Hozsánna Néked Örök Isten, Öröktől fogva létező Idő, és Néked Elmúlás, melynek helyére jön majd más.....

Évezredek óta tart a felvonulás
Jönnek, csak egyre jönnek,
Szakadozott majd zárt sorokban
Énekelve,vidáman vagy búskomoran
Fantáziát meghazudtoló látomás
Medrében visszafordult folyóban.
Az áradat egyre nő, változik, dagad. Céltalannak látszik minden, mégis egy irányban halad.
Zajongva menetelnek fiatalok és csendes vének,
Jövőben bízók, és elvetélt remények.
Kedves, csicsergő matrózblúzos lányok,
tiszta szerelemre vágyók,
csicsergő édes kicsi lányok.
Utánuk fiatal fiúk,
ifjú titánok,
gigolók,kéjben tespedő vagányok,
mosott kéjrésre vágyók
megbomlott agyú fiatal férfiak,
kik korai szennyes vétküket syphilisbe menekítik
és büszkén derítik
szerteszéjjel,
ha jön a szerelmi varázsos éjjel,
a kicsi matrózruhás lányoknak
kik nem tudják hogy a szerelem
nem jár jegyben,
a kéjjel,
szegény kis matrózruhás kisleányok
halotti ágyon fekszenek,
arcukon mosoly van rémület helyett.
Jönnek a halott szellemek,
vámpírokat egyenek.
Vér helyett gané csorog szájukból vissza
Halott sírásók szája kéjjel issza.
Szerencsétlen, éhező sírásók,
dagadt, foszló hullára váró,
hulla gyalázók,necrophilek
veszett kutyának nyálát hordozók.
A csecsemő is ott halad, fején kalap,
de már halott.
Szemében zakatol a döbbenet.
Az anyja falhoz vágta
Miután egy kalapot a fejére tett,
kezét nyújtva férfi ribanc ondó zsáknak,
és meneteltek a csecsemő után.
Így mentek neki
a sötétség hívó kényszerítő birodalmának.
Az éjszaka szűrkűlni kezd
belopja magát kitartóan az ajtó sarkán.
Körbe sétál, lassan, szelíden.
Ma éjszaka. meghalt az isten.

,