Identitás 2008
2008-08-05
Csak a busz nappali, az éj már sötét, két középiskolás korú fiatal száll. Jámbor, tiszta arcú fiú a menedzser szerepében, ám társán rögtön látszik, hogy ma este neki a BKV sápadt neonjai is 1000 luxot sugároznak. Bizarr Rapsztárként tündököl a nagyvárosi szórvány vasárnap esti közönségének nagy örömére.
„Köcs-csög szkinhed, szétbaszom a szá-dat” Tört, darabos tai chit ad elő a felsőtest, mutatva hadonásznak az ujjak a frissen borotvált fej előtt. „Zsombi, ülj már le!” Szól néha a baráti erély. Harsanni valószínűleg nem tudna, de nem is kell. A törékeny lakótelepi alkat mellém huppan, kitépi a drótot a füléből, és szólózni kezd:
Elnézést kérek a zavarásért, de önt hogy hívják... Én Kopasz vagyok, de önt hogy hívják… Kopasznak hívnak, de különben Zsombor a nevem. János, bocsásson meg, de kérdezhetek valamit? Fiatal korában... Úgy értem, hogy amikor maga annyi idős volt, mint én… Volt maga fiatal korában szkinhed? De most komolyan… Mindenki volt valamikor szkin!
Tetszik nekem, hogy ilyen szakálla van. Esküszöm, ha annyi idős leszek, mint maga, én is ilyen leszek... Olyan leszek, mint maga. Ha annyi idős leszek, mint maga, teljesen normális leszek... Tök normális leszek. Esküszöm, hogy én is teljesen normális leszek.
Én kopasz vagyok, de teljesen normális vagyok… Teljesen normális vagyok, csak pezsgőt ittam, meg sört, és az… azt mindenki tudja, hogy az nagyon… az a legütősebb dolog… Nem volt nagy buli, csak egy kis iszogatás. Ivott maga fiatal korában? Volt maga részeg fiatal korában, mikor annyi éves volt, mint én?
Maga mit mondana otthon, ha hazamenne? „Jól van anyám, nézz meg egy filmet a tévében, és ne szólj a bátyáméknak.” Én teljesen kész vagyok... Én annyira kész vagyok, mint még soha… Testvérem… Tesó, te… te vagy a legrendesebb ember, akivel ma találkoztam.
