Lágerben volt Kocsor a múlt hét végén. Trainingslagerben. Bár híres Balaton átúszó ő, és nem idegen tőle a sport világa, ilyenben még sosem volt része. Három nap alatt 12 edzésen vett részt.
Az, hogy vasárnap délután mentálisan megerősödve tért vissza a pestlőrinci gárzonba, nem lepte meg, hisz lassan két éve űzi a taj csit, tudja jól, milyen lehetőségek rejlenek benne. Ettől persze, még maradt számos feldolgozásra váró tanulság.
Edzője több vendégművészt is meghívott a táborba, akik előadásokat, edzéseket tartottak. A Blokker tetszését leginkább az a kislány nyerte el, akit korábban pontozóbíróként és versenyzőként többször is látott már az egyesület hagyományos tavaszi versenyén.
Helyes volt és értelmes. Pont ezekkel a tulajdonságokkal lehet legkönnyebben felkelteni Kocsort figyelmét. Nem az a nyálcsorgatós fajta ő. Most sem csinált különösebb felhajtást, csak csendben konstatálta a vonzó egyéniséget.
Persze, ha gyakorlati alkalmazásokra került sor, lelkesen jelentkezett próbababának egy-egy védés-tolás bemutatásához. Könnyű dolga volt, hisz - tekintettel a negyven után már erősen szűkülő hallójáratokra – minden edzőnél az első sorba helyezkedett. Oda, ahová normális ember nem.
Egyik este olyan páros gyakorlatot mutatott a lány, amit ők még sosem csináltak. Szembe álltak, és vízszintesen egymásra tették kezeiket. Kocsor tenyérrel felfelé, a tanár tenyérrel lefelé. Két darazsat kellett közéjük képzelni. Tetszés szerint mozgathatta kezét a teste előtt, a lánynak meg pontosan követnie kellett a mozgását. Mindig csak annyi távolságot tarthatott, hogy a darázs ott maradjon. Nem szállhatott el, de agyonnyomni se ért.
Egy idő után aztán cseréltek. A lány irányított, ő pedig követte. Lágyan, gyengéden, hovatovább érzékien. Egész közel került hozzá, érezte a vonzást, de mégis tartotta a távolságot. A végén még csípőmozgást is vittek a dologba, hisz a taj csiban minden ezen múlik, de ezt Kocsor már nem tudta követni.
Ott távol, keleten az emberek állítólag nagyon szeretik a szimbólumokat. Amikor visszament a helyére, Kocsor is elkezdett gondolkodni a gyakorlat üzenetén. Sokszor előfordult már vele, hogy kedves lányok (de adott esettben akár kimondottan ellenszenvesek is) tudtára adták: Nem oda Buda! Ilyen finoman, intelligensen azonban még senki.
Szomorkodhatott volna, őt mégis a taj csi érzés öntötte el, és kifejezetten élvezte az edzést. Éjszaka pedig Nyilasi Tibi jelent meg álmában, hogy rá jellemző szófordulattal summázzon: „Lám, lám! Nem csak Gengszter Zoli, meg urbán pornó van a világon!"
