27. rész: Mű
Kevés a dráma a hétköznapokon, sehol egy kis feszültség, egy zúzós dialóg. Lassú, vontatott a mi életünk, pedig a tévében minden másképp van. Meg kell tehát becsülnünk azt a néhány konfliktushelyzetet - isten ne adja -, katarzist, ami itt e kurta földi pályán megejt minket.
Tanácsos, munka után kielemezni ezeket a szituációkat, hisz ebből lesz a tapasztalás, ettől gazdagodik a személyiség. A válás például olyan esemény, amely aránylag komoly döntéshelyzet elé állítja az embert, és mindig kínál valami tanulságot. Különösen, ha másról van szó.
Szingligyanús csajszi pörgeti száját. Bár vizuálisan happy, édesbús magánya mégis patakban ömlik az utastársakra:
„A vagyonmegosztásuk megvan, úgyhogy jóvan… Mondta a Pista, hogy neki is kéne valami nőt szerezni… Most hogy már külön vannak ugye… Erre mondta neki a Miki, hogy jól van, de akkor előbb vegyél egy mü-hü… fa-ha-ha-haszt…”
Zalatnay Cinit a Playboy címlapján értük utol egy örökérvényű konklúzió reményében:
„Én azt gondolom, hogy a hölgynek igaza van. Mindig kell egy barát, aki mindent elmesél.”
