28. rész: Dzsozó
Kérem szépen, ezekkel a Kocsor-féle körmondatokkal nem fognak sokra menni! Ezt én megmondom maguknak előre. Nem gondolják, hogy húsz versszakban vallanak majd szerelmet a párjuknak? Hát, mire a végére érnek, három másik pasit is leakaszt! Csak semmi burjánzás! Míg maguk terjengnek, már itt is a gyerek.
Fiatal lány, mégis túl öreg már. Villámléptekkel vágtatott át rajta az élet. Olyan gyorsan, ahogy ő menedzseli le a villamoson a pelenkavásárlást. Szavakra nincs idő, meg minek is, amikor néhány fontosabb szótag is elviszi a jelentéstartalmat.
„Dzsozó?... Bocs, de elf’tem a nevét… Dzsozó a popsi?... Ja, Pempöc!... Jó’an, akko’ v’szek egy Pempöct. Pusza, pusza!”
Geszti Pétert egy PR-konferencia szünetében értük utol. A büfében, hoszteszlányok gyűrűjében nyilatkozott blokkunknak.
„Köbükunokám azt mondaná erre, hogy marha barom… Kapcs ford?... Marha barom újmagyarul azt jelenti: Maradéktalanul hallom, barátom, rokonom!... És még az egyforintost se kérem.”
