Másként működik a zene élménye a modern időkben. Jönnek, mennek a szekvenciák, néha jobbról, néha balról, és sosem tudhatod, mikor érintenek meg, mikor jutnak a legjobb pillanatban hozzád. Ha nem megfelelő lelki állapotban van a befogadó, könnyen lehet, hogy egyik fülén be, a másikon ki.
Egy novemberi napon megosztón böngészett Kocsor, és épp a megfelelő hangulatban volt. Kissé vaktában vetette magát az ismeretlenbe, ahogy szokta, de néhány óra leforgása alatt három olyan melódiát is talált, amely rögtön a Top Kocsor élmezőnyébe lőtte fel magát.
Később ráadásul arra is rájött, hogy a háromból kettőt tulajdonképpen korábban is ismert. Sőt, kedvelte is őket, de hatásuk nem volt olyan elsöprő, mint ezen az őszi estén. Névnapi különkiadásunkban a három közül csak egyet csócsálunk körbe, de biztos lehet benne a kedves olvasó, hogy hamarosan a másik kettő is sorra kerül.
Az itt hallható Ajde Jano koszovói (közelebbről metóhijai) szerb népdal. Legalábbis egyes szerb kommentelők igen erélyesen hangsúlyozzák ezt. Ettől függetlenül makedónok és bolgárok is magukénak vallják. Mindig nagy élmény balkáni fórumokat olvasgatni.
Számos változata fellelhető a neten. Ez itt ráadásul nem is az eredeti. Persze, ennek a kifejezésnek népdal esetében nem sok értelme van, de ez a szöveg elég aktualizáltnak tűnik. Másutt nem ezt éneklik.
C'mon Jano, c'mon my sweetheart (lit. my soul)
Let's dance the kolo.
Let's stop figthing.
Lay our guns down.
Let's search for happiness and fortune.
Let's dance the kolo.
Let's stop figthing.
Lay our guns down.
Let's search for happiness and fortune.
