catius:
A címszavak megmaradtak
az évek elszaladtak
S minden maradt a régiben.
Balóné,bulvár,birtokos eset... (2012.12.18. 01:50)Halló, hagyjon üzenetet!
A Schritte (németkönyv) második kötetében van egy Hörtext (listening), amelyben a főhős (Timo) meg akarja tudni, mit jelent a gemütlich kifejezés, ezért életszerűen embereket kérdezget az utcán. A nagyváros zajában azonban valahogy senki nem képes igazán pontosan körülírni neki a szót.
Timo kedvét vesztve roskad egy csinos lány mellé a padra. Kedélyes beszélgetésbe elegyednek, és egy óvatlan pillanatban a lány felsóhajt: Óh, milyen gemütlich itt a parkban ücsörgni! Timo megvilágosodik, tanár és diák pedig boldogan borul egymás nyakába.
Valahogy így volt Kocsor is a mai angol nyelv egyik alapszavával. Amazing, olvasta lépten, nyomon fórumokon, internetes kommentekben, de inkább csak sejtette, mit jelent. Ez a halvány fogalom arra elég volt, hogy ne fecsérelje a drága időt szótárprogramokra, de ettől még mélyen élt benne a vágy, hogy egyszer pontosítsa a szó jelentését.
Ez a pillanat pedig akkor jött el, amikor először hallotta a Klezmatics zenekar (inkluzíve Joshua Nelson) talán legnagyobb slágerét, az ismert zsidó éneket, amit sokan mások is eljátszottak:
Ehhez a felvételhez különösebb kommentár nem is szükségeltetik, legfeljeb a dal szövege:
Shnirele perele gilderne fon meshiekh ben dovid zist oybn on halt a beckher in der rekhter hant makht a brockhe afn gantsn land. Oi, omeyn veomen dos iz vor meshiekh vet kumen hayntiks yor. Vet er kumen tsu forn veln zayn gute yorn vet er kumen tsu raytn veln zayn gute tsaytn vet er kumen tsu geyn veln di yidn in Eretz Yisroyl aynshteyn
Kocsor élettapasztalatát használta szűrőként a bábeli zűrzavarral szemben, és első nekifutásra viszonylag sallangmentesen sikerült megértenie a dal lényegét (mire nem jó a német szak). „Zsinórok, gyöngyök, arany zászló. Jön Dávid a messiás, és bögrét tart a jobb kezében.”
Nehéz elképzelni, hogy ez nem elégíti ki blokkunk olvasóit, de a biztonság kedvéért sikerült magyar fordítést is találni:
Gyöngyfüzér, aranyos zászló Dávid fia Messiás odafönn ül Kelyhet tart a jobb kezében, Áldást mond az egész világra. Ámen és ámen, így igaz: Ez évben eljön a Messiás.
Ha szekéren jön, jó évek jönnek. Ha lóháton jön, jó idők jönnek. Ha gyalog jön, a zsidók bemennek majd Izrael országába.
Nagyolt Kocsor természetesen. Lehetett volna mívesebb, cizelláltabb az összefoglalás, de ahol szűrők dolgoznak, ott hullanak az információk, mint a legyek. Ami azonban elvész a szavak világában, azt pótoljuk ezernyi egyéb benyomással. Képekkel, dalamokkal és egyéb megfoghatatlan, kimondhatatlan dolgokkal. Ezért volt, hogy már a teljes fordítás nélkül is pontosan értette, miről van szó.
Zsidó. Zsidóság. Hit,vallás,nép?:
A zsidóság történetét az ókorban jól ismerjük, hála a Szent Bibliának. Nem is érinteném az egyiptomi rabságot, a Mózes vezette kivonulást, sem a babilóniai fogságot. A wikipediában adatokat találunk arra vonatkozóan hogy leendő országunkon keresztűl már jártak követek, kereskedők a Kazár birodalomból, ott hivatalos nyelv volt a zsidó.Az Árpádházi királyok felemás módon kezelték a zsidó kérdést, sokszor rászorultak a pénzükre, regáléként kaptak bányászati jogot, majd visszavették ezeket a jogokat, melyekről II. Endre hivatalosan is rendelkezik az Aranybullában. Pápai nyomásra megtiltja a vegyes házasságokat, megkülönböztető jelzések viselésére kötelezi őket, amit fia IV. Béla megszüntet, hisz a Tatárjárás után az építéshez szükség volt pénzükre, kereskedői tudásukra,Alapjában véve a megkülönböztetés legelső jelei már itt megmutatkoztak, de a viszony nem volt mérges, és jól tolerálható volt, mindkét fél javára.Engem nem is ez érdekel, hanem egy Kossuth rádióban elhangzott két-három mondatos kijelentés kb.20-30 évvel ezelőtt, ami azóta foglalkoztat, de adatot nem találtam eddig rá vonatkozóan. A bemondónő önálló kijelentése volt, nem hívatkozott sem szerzőre, sem egyéb tényekre, olyan érzésem volt hogy ezt a saját "szakállára" tette, és nem is illett az aznapi hírek sorvonalába.A zsidó kérdést a Kádár rezsim elhallgatta, nem volt Holocaust ünnepség, a közel keleti harcokban a Szovjetunió álláspontját képviseltük, az arabokat segítettük.A bemondó a következőket mondta: Nagy Sándor idejében, azaz az i,e.kb.340 évvel 5 (azaz öt) béranyát küldtek a Szent földről északra.Ilyen rendkívül fontos intézkedést én a történelemből nem ismertem, és ez felveti a kérdést hogy a zsidóságot a kihalás veszélye fenyegette - a zsidó nép okos, előre látó nép -tehát Nagy Sándornak lehettek olyan háborús lépései, tettei, melyek ezt indokolták.Ez annak fényében főleg furcsa, hogy a 350-370 évvel később született Krisztus idejében már számuk akár több millió is lehetett, több százezer bizonyára, amikor már római uralom alatt nyögött israel népe, azaz jelentős provincia volt.Ez onnan is tudható, hogy amikor a templomukban tartott istentisztelet alatt a rájuk felügyelő római katonák egyike lehúzta a gatyáját, és a meztelen seggét mutatta az oltár és a papok felé, és azt modta, zsidók ide figyeljetek, ahelyett hogy ajvékoltok. Állítólag a templomból kirohanó tömeg között pánik tört ki, tízezreket tapostak halálra, és a római cohorszokat kellett megfékezésükre bevetni.Ennek tudatában furcsa elképzelni a kihalás rémét pár száz évvel azelőtt.Mindenesetre a zsidók térnyerése a diaspórában nagy fordulatot vett, Israelen kívűl kellett megélniük. A Hamza városokban gyorsan elszaporodtak, a pénz lett a mérvadó a munkájukban - mint Pál apostolnak, aki vámszedő volt -és felvirágoztatták az Északi tenger mellett fekvő városokat, kelmék, iparcikkek, stb. kereskedésével, de a manufactúrákban a gyémánt forgalmazásával, csíszolásával, az arany és ezüst kellékek gyártásával,és részt vettek a városok gazdagodásában is.A probléma az volt hogy amig a nyugati vidékeken nem bántották őket, legalábbis életük jól alakult, addig a keleti parton, a harcias Litvánia vallási okokból állandó zaklatásnak tette ki őket, az oroszoknál, ukránoknál rendszeresek voltak a pogromok, és tovább nyomták őket Lengyelország irányába, amelyik legalább annyira volt katholicus ország mint Litvánia, és tovább lökte őket délre, Galiciába. Itt a magyar királyok, majd a Habsburgok nem bántották őket, illetve I. Leopoldinus és Mária Theresia hozott ugyan ellenük intézkedéseket, (dupla adózás, házasodási megkötések, német nyelvre kellett II.József alatt a nevüket változtatni - amit aztán a Türelmi Rendeletben egyebek mellet ezt is visszavonta)Így aztán Galicia maradt a hazátlanoknak hosszú ideig átmeneti hazájuk.A kozákok alatti ellenük irányuló fenyegetéseket szépen dolgozza fel Saul Bellow már amerikai író a Mesterember című Nobel díjas regényében. Az előbb vázolt zsidó közösséget hívjuk askenazi zsidóknak, szemben az africai sefardokkal. Az askenaziak feltünően egyforma siomaticus jegyei felvetik a közös, béranyától történő származás esetlegességét is, azonban erre semmiféle bizonyíték nincs.Íróik, művészeik a diaspórában, sokszor ellentétes környezetben különböző módon reagáltak zsidóságukra, még akkor is ha már több nemzedéken keresztűl elfogadó országban éltek.Thomas Mann "kiírta" magából a zsidó identitást, óriási sikerrel a "József és testvéreiben", szinte egy fócusált történelmet írt, csendes büszkeségnek hívnám viselkedését (ezt csinálta a homosexualitásával is a "Halál Velencében" című kisregényében).Arthur Miller szenvedett tőle, amikor nem is zsidó főhősét göndör hajjal, szétálló nagy fülekkel és túlzottan rövidlátó szemüveges, hájas pasasnak írja le a "Gyújtópont"-ban, akit a megaláztatások verekedésbe taszítanak. Barbara Streisand büszke a zsidóságára, hangoztatja már-már gusztustalanul túlzóan.Pl. a kommunista röpíratokat terjesztő lány szerepében.És a csodálatos vírtuóz zongorista,karmester Leonard Bernstein. Így megy ez, emberek vagyunk, élhető teret képzelünk számunkra, mert úgy gondoljuk megérdemeljük. Azért az a kijelentés az 5 béranyáról változatlanul izgat, úgyis mint történelmi igazság, esetleg geneticai vagy mindkettő??