Az ihlet határán indult éppen késő reggeli mentálhigiénés sétájára Kocsor a kilenc körül oly sivár lakótelepi sétányon. Már várta őt a Buci Pékség, integetett a távolból, ekkor azonban életében először megpillantotta a városőrség kerékpáros járőreit. Meglepődött, de azért nem nagyon.
Mint valami első szerelmet, úgy csinálta végig ő a rendszerváltást. Odaadta magát teljesen, csordultig töltött emócióval, és fenékig ürített minden poharat a kilencvenes években. Nem nagyon tudja tehát sokkolni őt napjaink Magyarországa. Épp csak egy kicsit hökkent most is.
Árnyalatnyi abszurditást szimatolt a levegőben. Annyira árnyalatnyit, hogy először maga sem tudta igazán megfogalmazni, mire gondol. Úgy érezte, így az utolsó napokban még egyszer ráköszön a gyurcsányi életérzés.
Más kép élt az ő fejében a biciklis járőrről, nem ezt látta a tévében. Kemény vádlival taposnak a pedálra vasalt arcú, fitnesz-boyok a napfényes Miami Beachen, és copfos, topos, formatervezett lányok dúsítják imitt-amott a felhozatalt.
Már az első, vizuális inger is elég ahhoz, hogy mély elégedettség öntse el a polgárt, de ez még semmi! Ha kettőt tekernek izomból, bizony pillanatok alatt kirántják ők a ganét a Cadillac volánja mögül. Szolgálnak, védenek, és még esztétikai élményt nyújtanak.
Pestlőrincen nem így fest a szolgálat. Ötvenes pocak tolja a neonmellényt. Méretes, balkáni bajusz konyul arcán. Kerekezés közben azon gondolkozik, miként lehetne megoldani, hogy ne a láb tekerje a pedált, hanem fordítva. Szikszay Etus nem róla mintázná a mobilizmo szobrát.
Úgy érezte Kocsor, semmibe gördülnek ezek a velók. Csak rendelésre mázolt, egyenszínű vázuk visz némi élénkséget a tompán hömpölygő. nihilbe. Ilyen az, amikor a jól fizetett tanácsadók leöntik Kádár Jánost egy vödör amerikai mázzal. Polgárőrség, Munkásőrség, Ifjú Gárda, Magyar Gárda, a lényeg azért marad.
Ahogy a nemrég menesztett, de máris combackre gyúró miniszterelnökünk mondaná: Lehet kérem kritizálni! Igen, most ilyenre sikerült ez a sokadik generációs magyar narancs. De barátocskám, ez polgárőrség! Nagyon vigyázz, nehogy csendőrség legyen belőle!
