Gyakorlatilag értékelhetetlen színvonalú műsor volt a 70-es, 80-as években az Egymillió fontos hangjegy című könnyűzenei magazin. Elsírja magát az ember, ha belenéz. Minden szombat este, a Cicavízió előtt jelentkezett. Negyedóra alatt négy-öt számot mutattak be. Megemlékezni róla egyedül azért érdemes, mert ez a negyedóra jelentette akkoriban a rockzenét a magyar tévében.
Olyan hangverseny képei láthatók alant, amelynek kiemelkedő jelentősége volt a magyar rock történetében, és amely körül annyi már a legenda, hogy Kocsor maga sem tud kiigazodni köztük, pedig – ha koncertre akkoriban még nem is járt – a történet minden pillanatát nyomon követte.
Komoly műsort szerveztek a Népstadion szoborparkjába. Oda, ahol Nyilasi Tibiék, meg Törőcsikék melegítettek mindig, miközben a Honvéd a Vasassal próbálkozott. A Skorpió és a Hobo Blues Band mellett többek között fellépett a botrányzenekar hírében álló Rolls Frakció is, és – mint utóbb kiderült - tévéfelvétel is készült.
Ezt a felvételt aztán idővel elkezdte sugározgatni az Egymillió fontos hangjegy. Szkeptikus volt az épphogy éledő Blokker, amikor meglátta a Rolls nevét a rádióújságban. Nem volt ritka abban az időben, hogy különösebb indoklás nélkül levettek egy kinyomtatott műsorszámot, és más került a helyére. Biztos volt benne, hogy ezúttal is ez fog történni.
Filctollával azért vastagon aláhúzta az adást, és kíváncsian ült le a képernyő elé, ahol ezzel kellett szembesülnie:
Azt is mondják manapság, hogy épp október 23. volt aznap. Sajnos az osztályfőnök által megénekelt Mitől megy a villamos című sláger egyelőre nem érhető el az interneten, de talán jobb is, hisz a legvidámabb barakkban az itt hallható dal okozta az igazi kultúrbotrányt. Még az udvari bolond is kitért rá szilveszteri műsorában.
A főszereplők úgy tartják, ez a tévés fellépés pecsételte meg a Rolls sorsát, és emiatt az adás miatt szűntették meg az Egymillió fontos hangjegyet is. Kocsor emlékei kicsit ellentmondanak ennek, hisz az együttesnek ezután még lemeze jelent meg, és szombat esténként is jó darabig ment a könnyűzenei műsor.
További érdekesség, hogy még senki nem tette fel a kezét. Senki nem mondta, hogy én voltam! Én tettem adásba. Pedig az ilyen bátor tetteknek 90 óta mindig van gazdája. Kiábrándító, ám a rendszert ismerve teljesen életszerű magyarázat bontakozott ki az utóbbi években Kocsor előtt. A műsor véletlenül csúszott át a szűrőn. A szerkesztők egyszerűen nem ismerték fel az üzenetet. Igen, ezek ilyen hülyék voltak.
