6. rész: Mondjad anyukám!
Vágtat a szerelvény a föld alatt, mint a megvadult hadron. Álom csupán a teljes élet, imitt-amott röpke pillanatokra villannak csak személyes kapcsolatok. Jelzésértékkel azért lereagáljuk a dolgokat, ne legyen már sértődés belőle!
"Halló! Mondjad anyukám! Dehogy zavarsz, épp munkába indulok… Nem ment?... Értem… Anyukám, épp metróban vagyok, és… Jóvan anyukám, majd veszek neked egy…"
Azzal elhalkulnak a szavak, belevesznek a földalatti üvöltésbe. Szakértőnk így értékeli a beszélgetést:
"Nyugdíjas vagyok, de attól még mozgalmas életet élek. Sok a kötsög körülöttem, próbálom képemre formálni őket. Naphosszat elszöszmötölök velük, a legnagyobb örömet mégis az jelenti, hogy a lányom minden nap rámcsörög, megkérdezi, hogy vagyok. Szép, hogy így gondomat viseli."