1983-at, 84-et írhattunk, amikor a pubertáló Kocsor delegáció tagjaként baráti látogatást tett Németországban (Eneszká). Akkor még óriási kockázata volt egy ilyen útnak, Kocsorné Édesanyámat be is hívták a rendőrség illetékes osztályára, hogy elbeszélgessenek vele a fiára leselkedő veszélyekről.
Hamar kiderült, nem volt alaptalan a hatóságok aggodalma, a vendéglátó házaspár ugyanis a ZDF tévétársaság támogatásával rögtön a harmadik este Frankenstein-filmmel kábította fiatal, magyarországi vendégeit. Méghozzá egy sorozat első elemeként rögtön az eredeti, 1931-es változattal.
A kádári geller ott van a történetben, hogy a baráti videodélutánok akkoriban bontakozó mozgalmának hála, a korszak magyar ifjúsága teljes mértékben tisztában volt a horror és a pornó fogalmával. A háború előtti hideglelés rajtuk már nem fogott.
Változnak az idők, változnak az emberek, tolódik az ingerküszöb azóta is. Egyre nagyobbat kell az ajtó mögött állónak ordítani, hogy jeges víz verje le a célszemélyt. Töri magát a szakma, kanál mézre jön a keserű íz, egymást érik az új trendek, a sokkolók meg közben egyre profibbá válnak. Csak tolják a mintát folyamatosan, és tisztes távolból utánozza őket megannyi rajongó.
Nem vastag filctoll mázolta a plakátot a Déli pályaudvar közelében, de ügynökség sem áll mögötte, látszik az is. Misztikus a hívószó, látszólag sztenderd a szlogen, mégis szívbe markol az amatőr marketinges dilettantizmusa:
"Onco Shop a Kékgolyó sarkán. Azoknak, akiket megérintett a rák."
Műkedvelő reklám 2010. Azoknak, akiket megérintett a hülyeség.
