„Mélyen szánt a gondolat. Velencében úszik.” Ezzel a kis egysorossal foglalta össze véleményét egyre felszínesebbé váló világunkról ef Zámbó István a 90-es évek elején. Azóta a helyzet csak rosszabbodott, és a művészvilág egyre jobban szomjazza a lagúnák vizét.
Egyetemistaforma lány szervezi a hétvégét a négyesről. Döcögve indul a mulatság, nehezen illeszkednek egymáshoz a party arcok elképzelései. Sok éves tapasztalat, hogy nagy szervezésnek nyögés a vége. Hallik is az aggódás a lány hangjából:
„Mondjuk, annyira nagy elmélkedés nem lesz.”
Horváth Ádámról, a méltán népszerű teleregény rendezőjéről azt tartják, mesterien elegyítette a szórakoztató és gondolkodtató elemeket. Nem véletlen hát, hogy Kocsor ezúttal épp az ő véleményét kérte ki.
„Ne gondolják, hogy nekünk akkoriban olyan jó lehetőségeink voltak. Pontosan tudtuk, nekünk egy feladatunk van: Le kell ültetni a nézőket a készülék elé. Az meg, hogy volt a végén az a másfél perc, amikor be tudtunk csempészni néhány fontos üzenetet, az csak a forgatókönyvíró leleményességének köszönhető.
De én azt gondolom, ma sincs ez másképp. Többnyire csak a labamba megy. Aki elmélkedni akar, az menjen a Kocsor Blokkba!”
