7. rész: Szadó-mazó
Állunk mi, csődörök az urbán dzsungelben, és tépi idegeinket a modern világ. Némi helyzetelemzés után arra jutunk, egyetlen út vezet csak a relaxációhoz: Orgazmus erőből!
Ez van. Ha tép a vihar, én is visszatépem. Tehát, csináld csak úgy, hogy rossz legyen! Hogy fájjon, mint az élet! Az a rohadt!
Kemény vonású, fekete ruhás szépséget ha lát a férfiember, rögtön rabul ejtik a szúrós szemek, meg a vízszintes száj. Hát még, ha telóba nyomja az orális élményt, és épp egy hosszúnak szánt elemzést zár le lóhalálában:
„Na, leteszlek, mert hallom, hogy ott ordítanak, majd hívj, ha neked is jó lesz!”
A szabadszellemű művész, és az aggódó nagyszülő viaskodik Tyúkanyóban:
„Bár sosem jutott eszembe aktot készíteni a Virágh doktorról, de azt hiszem, igazán felvilágosult szellemben neveltem a lányomat. Velem bármikor megbeszélhette, hogy előlről, vagy hátulról. Most viszont, hogy a Csibe kamaszodik, és látom, hová fejlődött a szexuális felvilágosítás, kezdek félni.”
