Revolution! Mi is lehetne szebb a konzum mámorában, mint amikor fellázad a fogyasztó? Hőskorában a Kocsor Blokk már szót emelt a köztéri reklámok terrorja ellen. Az ellen, amikor egész házfalat betöltő gigahirdetések nehézkednek, az amúgy is stresszes állapotban hemzsegő nagyvárosi hangyára.
Időleges sikert ért is el, hisz a kiváltott általános felháborodásnak köszönhetően levettek egy kétméteres, poharat szimbolizáló vödröt az egyik körúti ház oldaláról. Összességében azonban nem enyhült a nyomás. Két hete az utóbbi évek legfelháborítóbb hirdetésével rukkolt elő az egyik telefontársaság kihasználva a Budapesti Közlekedési Vállalatnál uralkodó káoszt és a közterületre kihelyezett hirdetések szabályozatlanságát.
Persze, a szakmában minden bizonnyal briliáns húzásként könyvelték azt a nyomasztó hiperposzterkollázst, amit a budapesti metró egyes szerelvényeibe helyeztek ki. Vizuális üvöltés fogadta a kocsiba lépőt. Tetőtől talpig, ajtótól ablakig mindent beborított a reklám rikító pirosa.
Félméteres fejek fóliáztak az ablakon, emberi testek simultak a kocsi falára, és mindezt összenyalábolta egy halom piros szalag, amely a falon futott körbe. Három mérő legalább. Esélyt az utas nem kapott arra, hogy figyelmen kívül hagyja a reklámot, hogy elfordítsa tekintetét.
Ne szépítsük, Budapest erőszakkal válaszolt a konzumterrorra. Másnap reggel iszonyú pusztítás fogadta, a vagonba lépőket, akik pedig minden bizonnyal az újabb szép nap reményében indultak el második otthonukba, a vállalathoz. 24 óra sem telt el, és máris barbár kezek rongálták meg azt, amibe annyi energiát fektetett a marketingszakma.
Persze, úgy is mondhatnánk, kitört az életösztön a reklámzabálókból. Szélén bontva a levonómatricát ujjnyi csíkokat téptek ki a retusált álomarcokból. Csinos hézag csúszott a boldogság mosolyába. Egy darabon áttetszett a művi világ, és az ablakon keresztül tisztán látszott az alagút sötét romantikája.
Nem jártak jobban a szép, piros szalagok sem. Felakasztották őket finom utalásféleképpen. Megalázva lógtak a fogantyúkon sorban, mint Vargyas László, a Dunaújváros jégkorongozója, akit néhány éve a vérmes székesfehérvári szurkolók végeztek ki jelképesen a bajnoki döntő előtt.
Divat ma Magyarországon az erőszak. Egyre inkább. A tehetetlenség dühe gyakran csap át fékevesztett tombolásba, főleg, ha fentről kimondottan támogatják ezt. Elgondolkodik ilyen helyzetben a blokker az írástudó felelősségéről. Kocsor is ingadozott kicsit mindennapos vonatán, de aztán közelebb lépett az ablakhoz, és óvatosan maga is tépett egy darabot a fóliából.
