Kocsor Blokk

Nagy hagyományú internetes gondolatébresztő azoknak, akik a látszat mögött is szívesen keresgélnek. Ez nem minimáltechnó!

Friss topikok

Címkék

3 2 (1) ; (1) aba botond (1) ádvent (2) afrika (1) ágai kis andrás (1) agitáció és propaganda (11) agyon kéne rúgni (1) aids (1) aigner szilárd (3) ajde jano (2) aktualitások (1) allergia (1) all stars (1) álomutazás (1) alternatív sznház (1) alvilág (2) ámátőr művészet (1) amazing (1) ambuláns műtét (1) anyád (2) apokalipszis (5) aranyeső (1) arash (1) ároktemetés (1) árpád sáv (1) ars poetica (1) aszfaltbetyár (1) az élet nagy igazságai (50) a 22 es csapdája (1) a demokrácia kis körei (2) a e bizottság (1) a legvidámabb barakk (3) a nagy testvér (4) a szabadidő kulturált eltöltése (3) a szabadság kék madara (1) a szingli édesbús magánya (2) baba mama (1) bajaga i instruktori (1) bajnai gordon (1) bal (1) balkán (3) balóné (1) baló györgy (1) banánköztársaság (2) baszd meg (12) Bayer Zsolt (1) bejgli (1) bencsik sándor (1) benkő dániel (1) bensőséges hangulat (1) beton (4) biatorbágy (1) bicska (1) bijelo dugme (1) bikini (1) bió (1) birtokos eset (1) blokker (12) bódi guszti (1) bókay kert (1) buci pékség (7) budapest (6) bulvár (1) bűnbakkeresés (2) business (16) buzi (2) céges buli (1) ceruza (1) charles darwin (1) cigány (5) cimkefelhő (1) civil véna (2) claudio gentile (1) comb (1) családon belüli erőszak (1) csapatmunka (1) cseh tamás (1) csernus imre (1) csirkefarhát (1) csizma (1) cunami (1) daráló (1) darjeeling (1) deák bill gyula (1) decibel (1) deduktív gondolkodás (1) deep forest (1) délibáb (2) demagógia (1) depresszió (2) déri jános (1) dexion salgó (1) diego maradona (1) diplomácia (1) direkt marketing (1) diszkó (1) dj (1) dogville (1) domonkos gábor (1) dr sova (1) dubioza kolektiv (1) edzőtábor (1) egyenruha (1) egymillió fontos hangjegy (1) éjszakai műszak (1) Elek Gábor (1) életelixír (1) életmódváltás (8) elidegenedés (7) elmélkedés (1) élményfürdő (1) elmúlás (7) elsőbbség (1) elszámoltatás (1) emberi kapcsolatok (20) energia (1) epilálás (2) építőművészet (1) erdély (1) erdős péter (1) erőszak (1) erős fekete tónus (5) erste allgemeine verunsicherung (1) esélyegyenlőség (1) ész (1) európa (1) európa kiadó (3) falusi turizmus (1) faragó tamás (1) farkasházy tivadar (2) fejlámpa (1) fejlesztőmérnök (1) fekete fehér (1) fekete harisnya (1) felfedezés (1) felhőtlen jókedv (1) feljelentés (1) ferencváros (12) fidesz; (1) flört (1) fodrász (1) fogyasztói kosár (3) fogyasztóvédelem (7) földes lászló hobo (1) folkestra (1) formatervezés (2) főtt kukorica (1) freddie mercury (1) frizura (1) gagyi (1) galambos lajos (1) gárda (1) gerinc (1) geszti péter (2) ghymes (1) Gianni Morandi (1) globalizáció (4) gój motorosok (1) golyónyomok (1) gömböc (1) gyász (1) gyerekkor (1) gyorsulási verseny (1) győzelem (1) gyurcsány ferenc (2) hála (1) halál (4) halhatatlanság (1) hányás (1) háromperhármas (1) hatalom (1) hauke haien (1) havanna (12) headway (1) hebron (1) hegyi barbara (2) hellókarácsony (2) heltai jenő (1) helyi érdekű vasút (1) hendikep (1) hernádi gyula (1) hétköznapok patakja (20) hideg polgárháború (3) higiénia (1) hit (2) hittérítő (1) hivatástudat (2) (1) hoffer misi (1) hofi géza (1) horror (2) horváth ádám (9) huligánizmus (3) humphrey bogart (1) huszonegyedik század (1) ideg (3) identitás (5) ifjúság (1) igazi hős (1) igényszint (3) illusztráció (1) informatika (1) intelligencia (1) iparművészet (1) irónia (1) iskola; (1) ivás (11) jadrnaka kosor (1) james onedin (1) jancsó miklós (1) jég (1) jótékonyság (1) jugoszlávia (2) kádár jános (1) kalála (1) kampó (1) kánikula (1) kankó (1) Karácsony (1) karácsony (1) karakter (1) karsai ferenc (1) kasztrendszer (1) katarzis (1) kazettás magnó (1) kék gallér (1) kelet európai rockzene (3) kenedi jános (1) kenyér (1) kerekes band (1) késés (1) készétel (3) kesztyű (1) ketreces tartás (1) kézilabda (3) kifli (1) kispál és a borz (3) kíváncsi tömeg (1) klapka györgy (1) klezmazics (1) klímaváltozás (1) klitorisz (1) klottgatya (3) kőbánya kispest (1) köbánya kispest (3) kocsor (6) kocsor zsolti (1) köd (2) koldus (2) kolontár (1) kommunikáció (13) kommunista ifjúsági mozgalom (1) kontroll csoport (2) konyhasó (1) konzumterror (1) köpe bálint (1) kopogtató cédula (1) koponyaalapi törés (2) korcsma (3) korda györgy (1) kórház a város szélén (1) környezetvédelem (1) kossuth lajos (1) kötél (1) kövér lászló (2) kovi (2) közért (4) közlekedésbiztonság (2) közösség (9) kroke (1) kugler (1) kultúr (1) kulturált stílus (1) kutyaszar (1) labdarúgó nb. 1 (3) lajkó félix (1) lakótelep (1) láncfűrészes szatír (1) LCD (1) leárazás (1) légvár (1) legyező (1) lehetőség (1) lemezlovas klub (1) Leningrad (1) levelek (1) limuzin (1) liponya dűlő (5) lovasi andrás (2) lóverseny (1) mackófelső (1) madárfütty (1) magyarország (12) magyar álternatív rock (10) magyar sajtó (1) magyar sajtópaletta (1) magyar szlovák viszony (2) manherz károly (1) márionett (1) márkanév (1) marketing (6) mediterrán hangulat (1) megbánás (1) megfontolandó gondolatok (14) mell (2) menedzserbetegség (1) menyhárt jenő (3) menzesz (1) mercedes benz (1) mézga család (1) mézga kriszta (1) miami beach (1) miniszoknya (1) minta (1) mobil világ (1) mogács dániel (1) mosogatószer (1) mosoly (2) műanyagélet (16) müller péter sziámi (5) multikulturalitás (1) munkahelyi konfliktusok (2) munkavállaló (2) nagyvárosi farkas (2) nagy feró (2) nagy krisztina tyereskova (1) natacha atlas (1) nekrológ (1) nemi identitás (1) nemzet (1) nemzeti konzultáció (3) nemzeti oldal (2) nemzetközi nőnap (1) neoliberalizmus (1) nigel kennedy (1) női szépség (1) nosztalgiahullám (2) nulla (1) nyilasi tibor (1) nyolcvanas évek (12) nyomor (1) óbarok (1) Óbuda (1) önálló egzisztencia (1) ondó (1) orális szex (2) orbán viktor (5) öreg kocsor (2) örkény istván (1) orrsövényműtét (2) országgyűlési választások (1) országos kéktúra (1) óvoda (2) palotai zsolt (1) palya bea (2) pál utcai fiúk (1) párkapcsolat (1) pataky attila (1) patthelyzet (1) pázsit (1) pedofélia (1) pénz (1) perspektivikus látásmód (1) péterfy bori (1) petőfi sándor (1) pillangóúszás (1) pina (1) pisi kaki (1) plakát (1) pofon (1) polgárőrség (2) politikailag korrekt (1) politológia (1) pornó (4) portré (1) pribék (1) próbalövés (1) pszichológia (1) pubertás (1) p box (1) queen (1) radics béla (1) rák (1) rákay kálmán (3) ranschburg jenő (1) rap (3) regionalizmus (1) rehabilitáció (1) reklám (1) rend (1) rendőrség (1) rendszerváltás (10) részecskegyorsító (21) rigó béla (1) rolls frakció (2) rosszindulatú daganat (1) rózsaszínű kád (1) rózsa flores (2) rubeola (1) rudolf péter (2) sampon (1) sárosi györgy (1) schmitt pál (1) schnellike (1) sckratman (1) sebestyén márta (1) ska (1) sms; (1) stadler józsef (1) staller ilona (1) státusszimbólum (2) stohl andrás (2) stollár viki (1) stressz (1) stúdió (1) sváci frank (1) sweet home pestlőrinc (8) szabad szellem (1) szadó mazó (2) szakértői kormány (1) számítástechnika (2) szar (1) szauna (1) szegénység (2) szemét (1) szemétláda (1) szép irodalom (1) szexuális forradalom (1) szex szimbólum (1) szikszay etus (29) szilágyi györgy (1) szilveszter (1) szkinhed (1) szleng (1) szociális érzékenység (1) szövetminta (1) szponzor (1) sztár (1) Szucsánszki Zita (1) szűrő (2) taj csi (7) tapintat (1) táplálékkiegészítő (1) taposómalom (1) társkeresés (1) tárzán (2) taurus (1) taxi (1) tea (1) technológiaváltás (3) telefon (56) telefon; (1) telehold (1) térdkalács (1) természetgyógyászat (1) testre szabás (1) tetvek (1) titkos kód (1) tizennegyedik lajos (1) tojás (1) Tolcsvay (1) tömegközlekedés (12) Tomori Zsuzsa (1) toprongy (1) top kocsor (35) törlesztés (1) tört márvány (1) tróger (1) tudatmódosító (1) túró rudi (1) tűzfal (1) ügyfélszolgálat (1) újévi nihil (2) ungváry krisztián (1) urbanizáció (1) urbán dzsungel (21) útkeresés (1) üzenetek (1) üzleti stratégia (1) vágási feri (1) vágy (3) vakáció (1) vakolat (1) válás (2) választási kampány (8) való világ (2) válság (2) van mccoy (1) varga zoltán (1) városbújócska (3) vécsi tibor (1) végleges (1) vér (1) vértes volán (2) villanyégő (1) vincseszter (1) virtuális valóság (2) vizsla (1) voks10 (3) voks10fidesz (1) vona gábor (1) weiszer alinda (1) west balkan (1) woody allen (1) Zácsik Szandra (1) zaj (1) zalatnay cini (1) zdob şi zdub (1) zebra (4) zoom (2) zsidó (3) zuhanórepülés (1) Címkefelhő

A helyi felfedező (Halló, hagyjon üzenetet! 53.)

2011.04.12. 10:01 Kocsor Blokk

Sosem késő megismerni a világot, úgy gondolja Kocsor. Rejtelmek ha zengenek, nem maradhatunk állva, hisz oly végtelen az élmények tengere. Messzi tájakra megy a tehetősebbje, de karcsú bukszával sem kell kétségbe esni. Akad helyben is, amire rácsodálkozzunk.

Reggeli alkesz osztja az élményt a buszmegállóból, miközben a Buci Pékség felé indul éppen a Blokker. Mosolya szélében széthúz a száj kicsit, hogy az élet fájdalmas volta is kifejezésre jusson.
 
„Nekem ilyen még nem volt a kezemben, megmondom őszintén, és marha jó volt.”
 
Szex szimbólum volt Klapka György a rendszerváltó években, de még ennél is fontosabb, hogy ő az amatőr reklámkészítés magyarországi apostola. Mivel Kocsor lelkes rajongója ennek a műfajnak, úgy érezte, egy ilyen káliberű gurut egyszer mindenféleképpen meg kell hívnia internetes blokkjába szakértőnek. A komáromi sarj nem is okozott csalódást szakvéleményével:
 
„Mi ebben olyan nagy szám? Nekem az összes feleségem ezt mondta. De most önök is megismerhetik az érzést, hisz tört aranyat árusítunk a zaciban. Szarért, húgyért.” 
 

1 komment

Címkék: marketing telefon felfedezés élményfürdő klapka györgy buci pékség szex szimbólum

Készétel 2

2011.04.11. 18:28 Kocsor Blokk

Gondolkodás Kocsor élete, egyetlen hatalmas gondolkodás. Földön, vízen, levegőben, részeg bárban, tévénél a szünetben, metrólépcsőn, bordélyházban. Mindenütt ezt a sportot űzi. Ennyire intellektuális a Blokker.

Van azonban úgy, hogy az ő lépte is sietős, és nincs módja bődületeket fogalmazni, hiába várja az olvasóközönség az új szenzációt. Ilyenkor bizony jól esik a készétel. Azokat a témákat hívja így, amelyekhez nem kell kommentár, amelyek önmagukban is megállják helyüket
 
Mint például az a plakát, amelyet a köz pénzén a köz érdekében gyártottak, és lépten nyomon belebotlik az ember a budapesti metrón. Góljukat ünneplik nemzeti mezben gyerekek. Leng, lobog a trikolor mindenfelé, a fénykép alatt pedig üt a nemzeti oldal üzenete.
 
Hajrá magyarok! A magyar név megint szép lesz!
 
Csak alább, az apró betűs részben olvashatjuk a képaláírást: A Viadukt SE Biatorbágy gyermek labdarugói.
 

Szólj hozzá!

Címkék: marketing magyarország identitás tömegközlekedés biatorbágy készétel nemzeti oldal agitáció és propaganda

Arany gondolatok

2011.04.10. 01:16 Kocsor Blokk

Modern világ, rohanó élet, nem jut időnk semmire. Szombat este fél tizenkettőt is elütötte az óra, mire nyugvópontra jutott, megpihent Kocsor. Ez nála azt jelenti, hogy ül a gép előtt, és hagyja sodorni magát.

Ezen az estén Alinda késő esti rétegműsorát dobta ki neki a véletlen generátor az elmúlt időszakban fontosnak ítélt, ám idő hiányában elmulasztott műsorok közül. Alindát a legtehetségesebb fiatal riporternek tartja, akinek ráadásul rejtélyes módon még a legutóbbi kurzusváltást is sikerült túlélnie. Egyelőre.

Még március elején Domokos Gábor a gömböc (egyik) feltalálója vendégeskedett a stúdióban. Ezt a felvételt indította el a Blokker jó hónapnyi késéssel. Sokat ígért az interjú, és nem kellett csalódnia. Alig telt el néhány perc, és máris kénytelen volt leakasztani az akadémikus egyik bölcsességét közkedvelt internetes naplójába.
 
Amikor ezt (Mármint a gömböcöt. A szerk.) először megmutattam a budapesti kínai nagykövetnek, és elkezdtem magyarázni a mechanikai részét, akkor félbeszakított, hogy ne mondjam el, mert ő tudja, hogy ez mi: Ez egy háromdimenziós jin-jang.
 

Szólj hozzá!

Címkék: gömböc megfontolandó gondolatok taj csi weiszer alinda domonkos gábor

Erők (Halló, hagyjon üzenetet! 52.)

2011.03.19. 09:14 Kocsor Blokk

Ha csak teheti, megpróbál beiktatni egy egészségügyi sétát Kocsor a taj csi edzés elé. Pataknak tűnő kanális, partján a madárcsicsergés jól csendesíti a tudatot a nehéz nap végén.

Sötét az utca, kihalt a város ilyenkor a József Attila lakótelep szélén, a nappal oly kellemes erdősávban. Hollywoodi horror kezdő képsorai elevenednek meg. Tombol az Idill a lakóövezetben, de a fák között már sejteti magát a láncfűrészes szatír.
Persze, nem ijedős fajta a Blokker. Elég csak 1994-es párducugrására utalni, amikor nagy nyugat-európai turnéja alkalmával Hippi barátjával szemrebbenés nélkül sétára indult a marokkói Tanger szegénynegyedébe. Oda, ahol hegyoldalba vájt barlangokban hűsölnek a népek.
Nem mindenki rajong azonban az ilyesfajta feszültségért. Fiatal lányoknak könnyen végigfut a hideg a hátán. Jól jön a mobil telefon a veszélyes szakaszon. Már az is segít, ha felhívjuk a barátnőt, és megosztjuk vele érzéseinket, amikor egy szakálas pasi követ minket a hídon.  
„Az idegen erők már elmentek? Szerintem tegnap se voltak, csak nem vettük észre.”
Fel nem kavarta Kocsort ez az elkapott telefonbeszélgetés, de elgondolkodtatta. Úgy érezte, nem árt, ha kikéri mestere, Tiao Lien P. véleményét. Az edző - mint mindig - készséggel állt a tanítvány rendelkezésére. Órákig tudna ő mesélni a csíről, most mégis tömören fogalmazott.
„Na, ezért mondom én neked mindig, hogy érdemes belső erős harcművészettel próbálkozni.”
A tanácsadás lehetőségén túl titokban annak is örült a tanár, hogy a Blikk után a Kocsor Blokk is készít beharangozót a jövő heti IV. Tavaszi Kikelet Kupához.

1 komment

Címkék: telefon életmódváltás blokker az élet nagy igazságai taj csi láncfűrészes szatír

Agy (Halló, hagyjon üzenetet 51.)

2011.03.13. 09:22 Kocsor Blokk

A legutóbbi kurzusváltás óta soha nem látott lendületet vett a kultúrharc. Jobb- és baloldali elit cefetül aprítja egymást megint, és nem bíznak semmit a véletlenre. Gondosan válogatnak az eszközökben is.

Divatszóvá lett az agymosás. Úton és útfélen panaszkodnak rá a jámbor médiafogyasztók. Pedig ha tudnák, mennyire túlhaladta az idő ezt az avitt módszert! Csere járja ma már! Akkor mehetünk csak biztosra a fasiszták/kommunisták ellen. Mi az nekünk, kivenni egy csipet, amikor ily nagy virtuózai vagyunk a paneleknek?
Ereje teljében van a huszonéves fiú a busz végében. Szaporázza a gondolatokat, mert megint a problémamegoldó képességét igénylik a hétköznapok. Nem öleli költősál nyakát, nem lóg bölcsészes szütyő az oldalán, legalább rendszergazdának mutatja magát.
 „Ki kell cserélni. Az agya ázott be. A panel. Úgyhogy most már mindenre csipog.”
Úgy érezte Kocsor, hogy ha agymosásról van szó, nem kérhet fel mást szakértőnek, mint Szikszay Etust, aki a rendszerváltó években népszerű fenegyereke volt ennek a műfajnak. A kerámiaművésznő ezúttal is készséggel állt rendelkezésünkre:
„Közismert, hogy nálunk, a Magyar Televíziónál a Mézga Krisztának volt vizes az agya, de miattam is sokan betelefonáltak annak idején, hogy folyton csipogok. Szerencsére kitűnő rendezőnk, Horváth Ádám mindig tartotta a hátát.”

1 komment

Címkék: telefon szikszay etus horváth ádám hideg polgárháború agitáció és propaganda a demokrácia kis körei mézga kriszta

Top Kocsor: Taurus - Zöld csillag

2011.03.12. 11:21 Kocsor Blokk

Egy szám van, ami mindig beugrik Kocsornak, ha hitről van szó. Egy szám, amely a maga nemében felülmúlhatatlan. Különböznek ízlések és pofonok jelentősen. Vannak sokan, akikből másféle érzéseket vált ki a zöld szín, de azzal biztos egyet fog érteni a többség, hogy ez az egyik legjobb dal, amit valaha magyar rockzenekar felénekelt.

Igazi szupergrupp hallható a felvételen. Brunner Győző dobol, Balázs Fecó billentyűzik, Som Lajos basszusgitározik, a legendás Radics Béla pedig szólót játszik. Ma már tudjuk, biztosító kötél nélkül. Szóljon ez a sláger mindenek előtt azoknak, akik erre az esti, kissé bizarr aranyderbyre készülnek! Kár, hogy az Üllői út környékén nem nagyon ismerik.

1 komment

Címkék: hit taurus ferencváros radics béla top kocsor

Melyet elvesztettem régen

2011.03.12. 08:13 Kocsor Blokk

Nagyon disztingváltan fékezett az Audi Ócsa határában. Ánégyes, vagy hasonló. Ez az a kérdés, amire soha nem vesztegetett időt Kocsor. De új. Egészen biztosan új!

A téglagyárba tartott ő, menetrend szerinti órájára. Épp leszállt a buszról, és azon tűnődött, nekivágjon-e annak a 200 méternek az országút mentén, ami még hiányzott a recepciós kislány mosolyához.
Karakterisztikáját tekintve prototípusokból állt a cigány család, amely az autóban ült. Markáns, mégis minden sarkon látható arcok könnyítették meg a kedves olvasónak, hogy kövesse a Blokker szárnyaló fantáziáját.
Öten is megvoltak. A régi barát jó pénzért kormányzott, nagy biztonsággal. A nagymama fekete kendő mögé töpörödött, de ha kellett, onnan is szúrt szava. Csak felsőteste látszott az anyának, de hangja ércéből nagy biztonsággal be lehetett lőni csípőbőségét is.
Mindeközben a kamasz fiú is próbálgatta már erejét. Egyelőre még csak a hátsó ülésen. Így tagozódtak ők négyen az utastéri hierarchiába, az anyósülést biztosítókötél nélkül használó fater famíliász mögé, aki sallangmentesen hozta a Marlon Brando imázst.
Valami utcát kerestek. Tudta ezt jól Kocsor, még mielőtt fékre lépett volna a sofőr. Meg azt is, hogy nem fog tudni segíteni. Átutazó maradt ő mindig Ócsán. Sosem tudta, melyik a Kossuth, melyik a Széchenyi. Az Árpádot is csak azért, mert oda kérte a jegyet.
Mégsem fordult el. Nem járja az, amikor rászorul egy láthatóan vendég művész. Ettől persze még nem jutottak közelebb a megoldáshoz, hisz annál többet sehogy sem tudott mondani, mint hogy „Én sem vagyok idevalósi.”
Csend ült a faluszéli tájra, még az autóforgalom is belehalt kicsit. Néhány másodperc után a családfő volt az, aki jelentős élettapasztalatára támaszkodva úgy érezte, tennie kell valamit, hogy ne egyszerű udvariassági körként vonuljon be a történelembe ez a véletlen randevú. Némileg váratlan kérdéssel fordult a Blokkerhez.
„Te is ilyen hittérítő vagy?”
Annyira azért nem tudta meglepni Kocsort. Megszokta már, hogy az idegenek ezzel a „Na, ez biztos hülye!” hozzáállással közelítenek felé. Csak azt nem értette elsőre, miből jutott erre a következtetésre a Don.
Töredéknyi idő kellett csupán, hogy gondolatban végignézzen magán, és rögtön megakadt szeme a könyvön, amit a kezében tartott. Újságpapírba csomagolva enyhén kabáthoz szorította a maradék reményt. A derék katona történetét olvasgatta ő. Sokáig készült erre. Nagyjából fél életen át.
Az Öreg Kocsornak volt kedvenc regénye. Ajánlgatta neki rendszeresen, de valahogy mindig közéjük állt a generációs szakadék. Aztán húsz évvel ezelőtt egyetemistaként megvette jegyzettámogatásból, és mostanra el is jutott odáig, hogy belekezdjen. Nem siette el.
Mentségére szóljon, hogy nem novelláról van szó, de még csak nem is kisregényről. A derék katona történetének súlya van. Több száz oldalas, tekintélyes vastagságú a kötet. Ez kelthetett bibliofil hatást a kívülállóban.
Hittérítő? Megfogta egy pillanatra a kifejezés. Gyorsan lepörgette szemei előtt az életét. Hozzácsapta Pajor Tamás néhány dalát, meg Németh Sándor mámoros beszédeit a (Magyar) ATV-n, és nem érezte idegennek magától a szerepet.

Csak a frankót mondani folyton, hadd sorakozzanak az emberek mögé. Ilyen életet szeretett volna ő mindig is. Oldotta gátlásait a különös pillanat, és tőle szokatlan határozottsággal válaszolt a megkeresésre:  

Tjah… Tulajdonképpen igen. De meg ne kérdezd, miben?

1 komment

Címkék: cigány hittérítő blokker műanyagélet hétköznapok patakja agitáció és propaganda

Pocsolyás, avagy az alkotmányozás margójára

2011.03.06. 11:16 Kocsor Blokk

Kicsit felengedett a hétvégén. No, nem minden! Épp csak a hőmérséklet. Izzadt a nyak sál alatt, kigombolt a téli kabát, és kinn a Blahán is megolvadt a jégpáncél. Hiába volt azonban langy a levegőben, repeszthetetlen tömbök szorították továbbra is az együttműködés, az összetartozás vágyát, a demokrácia kis köreit.

Mivel azonban hétvégére általában a járműforgalom is csendesül, szinte a béke szigetének érezte Kocsor a belvárosi aszfaltot szombat délelőtt. Pihegve szedellőzött mind, ki polgár. Pillanatra úgy érezték, fújhatnak végre. Nem vág oda metszőn a zima, nem pattan kemény jégfalon a szó, ha ki akarják nyitni szájukat. Bízott a köz, hogy elmúltak immár a leugatás évei, hisz konzultációval köszöntött a politikai tavasz.
Galambok is lakták a teret. A béke jegyében, mert annak a szimbólumai ők. Mint emberforma állatok, úgy éltek ők itt az állatforma emberek oldalvizén. Szerves részei voltak az urbán mocsoknak, nem verték ki őket a szobából. Dehogy verték, dehogy verték! Mint a választópolgárt etették.
Szép, mondhatni nemes dolog a háziasítás, de azért az állat az állat marad. Egészséges ösztönök vezérlik. Nem véletlenül mondta a kiképző bázis parancsnoka Kocsoréknak az első eltáv előtt a kies Adyligeten, hogy mindenki annyit igyon otthon, mint az állat, mert az mindig tudja, mi a jó neki.
A nagyvárosi galambok is hamar ráéreztek. Elsőre azt hitte a Blokker, hogy megvadultak, pedig csak a vizet keresték. Izgatottan szökdécseltek csontos lábaikon, mert tudták, itt az ideje a tisztálkodásnak. Siettek a környék egyetlen felolvadt tócsája felé. Talán még boldogok is voltak egy pillanatra,.
Mint Pamela Ewing (Barnes), amikor egy rossz álom után meglátja Bobbyt a zuhany alatt, úgy vetették magukat a vízbe. Önfeledten hagyták, hogy minden porcikájukat átlögybölje a folyadék. Rázni is próbálták tollukat felszabadultan, de valami nem stimmelt. És ehhez már kevés volt az állati elme.
Ide Kocsor kellett - aki mellettük állt - hogy átlássa a helyzetet. Csorgott, fröcskölt róluk a fekete sár, mert vastag porréteg ülepedett mélyen a víz alatt. Ott volt az már korábban is, mielőtt megmerevedtek az álláspontok, de most újra szembesülni kellett vele. Így aztán, kicsit félrement ez a megtisztulás. Ettől lett igazán magyar ez az idill.
De tovább kell lépni, minden hangulat elillan egyszer. Így történt ez most is. Stohl András szívós szája egyetlen rándulásával kétségbe vonta Szandika jogát a hisztihez, a kamera meg végigpásztázott  a horizonton. Az élesebb szeműek a háttérben még láthattak néhány másféle madarat is. Messze világlott tolluk kékje, épp költöztek. Húztak, mint a vadlibák. Melegebb éghajlatra, ahova küldtük őket.
 

1 komment

Címkék: magyarország rendszerváltás jég urbán dzsungel nemzeti konzultáció a szabadság kék madara a demokrácia kis körei

Arany gondolatok

2011.02.27. 08:58 Kocsor Blokk

Arra gondolt Kocsor a legutóbbi poszt után, hogy majd Palotai Zsoltitól idéz valamit, aki eléggé járatos a rezidensek világában (is), végül azonban emberbaráti szempontokat szem előtt tartva, megmaradt Rudolf Péternél

Ha szavazást tartanánk a kedves olvasók körében, hogy mi jut eszükbe a közkedvelt színművészről, akkor tíz emberből kilenc biztosan az önmagát pozicionáló kultuszfilmet, az Üvegtigrist jelölné meg. A Blokker agya azonban másképp működik. Pillanatokat észlel ő, ennyire futja csupán idejéből. Súlyos, karizmatikus pillanatokat, amik aztán egy életre megteremtik a reputációt.
Ilyen volt a körúti villamoson felénekelt utastájékoztató mondatocska, amely tavaly már írásra késztette őt, de ilyen a Magyar Rádió Daráló című ifjúsági hangjátéksorozatának egyik jelenete is. Évtizednyi távolságból is minduntalan fülébe cseng, mint Menyhárt Jenő jövendölései.
Rudolf Péter a sorozat legmarkánsabb karakterét, Lekvárt alakította szombat délutánonként. Egyszer a vagány kamasz a rá jellemző vehemenciával kérte számon két héttel korábbi (ex) partnernőjén, Erikán a szexuális kapcsolat során összeszedett kankót. Szerencsére gyorsan kiderült, hogy rubeoláról van szó csupán.
A XXI. századba mutató happy end azonban hangos gondolkodásra késztette a lányt, hisz két hét nagy idő. Azóta már ő is rég más pasival kavart. Horváth Ádám óta tudjuk, az ilyen mélázós hangulat a legalkalmasabb arra, hogy egy bölcs gondolattal lezárjuk a történetet. Így tett Lekvár is az epizód végén. A legtapasztalttabb filozófusokat szégyenítette meg üzenete:
 „Gyorsan élünk, anyám!”
Ezen kellet akkor egy hétig gondolkodni az ifjúságnak. Tegyék ezt önök is!

1 komment

Címkék: kankó rudolf péter részecskegyorsító daráló rubeola horváth ádám megfontolandó gondolatok

Hajtók dala (Halló, hagyjon üzenetet 50. rész)

2011.02.11. 23:04 Kocsor Blokk

Nincs megállás, vágtat velünk az élet autóbusza. Pedáloz a sofőr, kétségek közt lép a gázra, ha tarkóján lihegnek a közhelyek.

Ugyanaz az csillag, ugyanaz a város, ugyanaz a járat, akár eggyel korábban. Már a jövőt tervezi emberünk a vadi teló birtokában. A farkasréti hajléktalan imázsa azonban, amit magára ölt, továbbra is nyűgözi a Blokkert:

„Kihajtom a pénzt is. A Klárikától is kihajtom, meg a telefont is elintézem.”
 
Hagyomány lesz lassan, hogy búcsúzó zenekarok a Kocsor Blokkban harangozzák be utolsó fellépésüket. Lovasi András után ezúttal Földes Lászlót (Hobo) kértük, mondjon véleményt az utcán felszedett témáról. Sóhajtva kacagott fel a magyar Jagger, amikor elolvasta az elemzésre szánt mondatot.
 
„Hháhhháá… Természetesen csak mókázik velem a Kocsor. Tény, hogy kihajtunk mindent, amit a jelenlegi helyzetből lehet, de azért itt alapvetően blúzról van szó, és a mi korosztályunk már egyre gyakrabban gondol arra, hogy egyik reggel, miközben édesen alszunk, zörren az ablak, és megjön a parancs… Hát, igen… Meg kell a szívnek szakadni…”
 

1 komment

Címkék: telefon tömegközlekedés az élet nagy igazságai műanyagélet földes lászló hobo

Top Kocsor: Európa Kiadó - Fiatal magyarok

2011.02.01. 00:05 Kocsor Blokk

Kézenfekvő lenne kommentárnak az az alapigazság, hogy Menyhárt Jenő látta a jövőt. Tudják ezt a rajongók, meg a Kocsor Blokk olvasói jó pár éve már. Csakhogy, ezt a dalt Müller Péter írta.

Persze ez semmit nem változtat azon, hogy megint a mában ülnek az 1982-ben egymás mellé rakott szavak. Súlya van a kezdetleges eszközökkel szintetizált zenének. Megint elsüllyedő szórakozóhelyet sirat. Meg három kislányt.

1 komment

Címkék: európa kiadó menyhárt jenő müller péter sziámi top kocsor magyar álternatív rock

Arany gondolatok

2011.01.30. 08:32 Kocsor Blokk

Teleírjuk az utcákat, és átfogalmazzuk a térképet. Szokvány hétköznapnak látszik minden körülöttünk, de soha nem látott tempóban és módon változik a világ. Elvetélt szociológusnak élmény szemlélni ezt a folyamatot, ugyanakkor félelem is van Kocsorban jócskán.

Nem járta ki az iskolát, tudományos elemzésekre nem hivatott a Blokker, de közkedvelt internetes naplójában megtalálja a lehetőséget, hogy véleményt formáljon. Sokéves kutatómunka nem alapozta meg következtetéseit, mégis tanulságosak a pillanatlépek, amelyeket rögzít ő.
 
Most például Palotai Zsolt lemezlovas minapi nyilatkozatát archiválja. Zenéről, színvonalról, a világ romlásáról. West Balkánon túl, de az apokalipszison még innen.
 
„Az elmúlt hat év alatt mit tettetek ezért a műfajért? Ismét nem úttörők voltak, hanem követők. Megérkeznek egy laptoppal. Könnyű. Vittek fel a harmadikra lift nélkül két táska bakelitet vagy cd-t? Akkor a zenének súlya van.”
 

3 komment

Címkék: apokalipszis west balkan műanyagélet megfontolandó gondolatok palotai zsolt

Live

2011.01.29. 13:22 Kocsor Blokk

Elég nagy mennyiségben hordott már össze hülyeséget Kocsor, amióta internetes naplót vezet. Kötelessége is ez, hisz várja az olvasó folyamatosan a megnyilvánulást. Fizetség nélkül, passzióból azonban nehéz tartani a tempót.

Olykor, ha élményei elapadnak, bizony megesik, hogy ismerősökre, barátokra hagyatkozik a Blokker. Tiszta forrás és szép szó biztosítja ilyenkor mindig a letöltést. Így van ez most is. 

Ellentétben Kocsorral, Kalász mindig is forszírozta a szilveszteri, táncos mulatságokat. Idén (tavaly) is felmérő látogatásokat tett szerte a városban az omszki haverokkal a két ünnep közt. Lemeóztak több ígéretesnek tűnő vendéglátóiparit is, de nem jártak sikerrel. Egyik sem volt igazán alkalmas évfordító buli megülésére. 
Újdonat belvárosi vendéglőbe mikor betévedtek, igencsak alulmotivált személyzet fogadta őket. Lengett az unalom a helyiségben, nem volt különösebben szíves a vendéglátás. Inkább egy tyúkszaros kis metropolisz hangulatát tükrözte vissza a hely. 
Egyenletesen hülye minden sportághoz. Így jellemezte egyszer Kocsor Ágai Kis András tévériportert. Komoly babérokat aratott finom iróniája a baráti körben. Annyira, hogy Kalásznak most évek távlatából is eszébe jutott a mondat, miközben rendelni próbált.
Terelhette a szót sörre, kétszemélyes fatálra, vagy szűzérmére, mindegy volt. Az egyébként csinos pincérlány egyikről sem tudott semmit. Javára annyi szólt csupán, hogy lelkesen ajánlgatta a küszöbön álló, saját szervezésű, szilveszteri bulit, ahogy azt az üzletvezető a reggeli eligazításon mindenkinek lelkére kötötte.
Pillanatra úgy tűnt ekkor, dereng valami fény alagút végén. „Hát mégis partiképes lenne ez a szeráj?” Kezdett kérdezősködni a társaság.
Tudja azonban ma már mindenki felénk, hogy ha valami van, de nem az igazi még, nem érdemes remélni. Hamar kiderült, a vincseszteren felhalmozott ismeretanyag ezen a területen is a nulla felé tendál.
A hely reputációját a búcsúpercek fontos kérdésére mondott, jellegzetesen XXI. századi válasz nullázta le véglegesen. 
-          Lesz élő zene is?
-          Hát, persze.
-          És ki játszik?
-          Nem tudom, valami DJ.

Szólj hozzá!

Címkék: dj szilveszter műanyagélet urbán dzsungel ágai kis andrás

Arany gondolatok

2010.12.23. 22:52 Kocsor Blokk

December 23-án azért már időnként a média végtelenül színes világában is felüti fejét az ünnepi hangulat,. A délelőtti beszélgetősnek például nem is lehet más a témája, mint az ünnepi készülődés. Háziasszony kérdezi a szakértőt így:

„Tudna valami tanácsot adni, mit csináljak, hogy ne repedjen ki a bejglim?”
 
A mesterszakács életre szóló válasza:
 
„Sajnos nem tudok mást mondani, mint, hogy ne töltsön bele annyi mákot!
 
Bizony, a néhány éve kisebb életmódváltáson átesett Blokker nagyot bólintott erre az igazságra. Tegyenek önök is így boldog karácsony alkalmából!
 

2 komment

Címkék: karácsony részecskegyorsító bejgli életmódváltás blokker megfontolandó gondolatok

A sült galamb esete Charles Darwinnal

2010.12.19. 18:49 Kocsor Blokk

Mindig is nehezen viselte Kocsor a kereskedelmet. Nem az a típus ő, akire hisztis rohamok törnek, ha bevásárló körútra kell menni egy nővel - annál illedelmesebb pasi -, de azért komoly feszültséget kell csillapítania ilyenkor.

Különösen a közértekben. Csereakció, terrorizálás, vegyek, vegyek, vegyek még. Bizony, gyakran eltátja száját elvetélt szociológusunk, ha belegondol, hova fejlődik a marketing tudománya, miként bontakozik előttünk az idomítás csodája ebben a globalizált világban.
 
Jó pár éve már, hogy a sarki közértesek úgy döntöttek, kiiktatják a forgalomból a hagyományos kosarakat. Szeretett volna az üzletvezető platós kamionokat rendszerbe állítani, hogy érezze a vevő, többet várnak tőle egy doboz ciginél. Azért bejönnie is kár.
 
A kamionokkal azonban nehezen lehetett volna kanyarogni a polcok közt. Arról nem beszélve, hogy a végén a pénztárhoz is be kellett volna fordulni. Végül is maradtak a jól bevált bevásárlókocsiknál (nemzetközi standard).
 
Hosszú ideig tartották is magukat ehhez a koncepcióhoz, azonban egy idő után szomorúan kellett konstatálniuk, hogy a Havanna lakótelep őszinte vásárlóközönsége százforintos híján módszeresen ripityára veri a zárszerkezetet. Ezért a közelmúltban kénytelenek voltak visszatérni a kosarakhoz.
 
Szó nem lehetett azonban már a Kádári konszolidáció alatt megszokott ordenáré, pasztellszínekben pompázó műanyag hordeszközökről, amelyek közül egyet-egyet néha haza is vitt az ember. Az új kosár súlya körülbelül másfél mázsa. Füle ugyan van, de átmérője akkora, hogy kézbe venni gyakorlatilag lehetetlen. Alján viszont csinos görgők segítik a mozgatást.
 
Na, ilyet parkolt le Kocsor egyik reggel a kassza bejáratánál, hogy futószalagra helyezze az egy darab előre csomagolt, snack jellegű szárazkolbászt. Az Osztráknál látta először ezt a csemegét. Jóízűen csócsálta néhány éve, midőn Debrecenbe vonatoztak a bajnokavatóra. Némi spéttel, de természetesen ez is bejött hozzánk, és akkor rászokott gyorsan. a Blokker is.
 
Kiemelni készült tehát a kolbászt. Még mielőtt azonban fölegyenesedett volna, a kosárgyűjtő fölött rendszeresített fogasról az egyik gyógycukorka fogta magát, és leugrott a fizetendők közé.
 
Éber fogyasztó, tudatos vásárló Kocsor. Nem csupán közkedvelt internetes blokkjában olvashatók írásai, hanem kereskedelmi egységek vendégkönyveiben is. Pillanatok alatt átlátta most is a turpisságot, azzal nem volt gond. Mégis, zavartan forgatta fejét. Kereste a technikát. A fotocellát, a kamerát, amely város minden pontján róla ontja a képeket.
 
10-15 perc, is eltelt, amíg kolbásza eljutott a pénztárosig, de ez is kevés volt ahhoz, hogy megoldja a rejtélyt, kiderítse, miféle mechanizmus ugrasztja a rafinált zacskókat a gyanútlan vásárló kosarába. Annyira szöget ütött fejébe az eset, hogy a következő napokban sem tudott szabadulni a problémától.
 
Végül arra jutott, hogy az evolúció, a survival rejtezik a dolog mögött. A kutya ugat, de a farkas üvölt. A tigris mar, a házi macska már csak karmol, mert ebbe kényszeríti bele környezete. Határtalan az emberi intelligencia, ma már mesterségesen is leképzi önmagát. De lehet bármilyen csodás az általa létrehozott világ, logikája valahol mégis csak a természet törvényeit veszi át.
 
Egyszer a sült galambnak is meg kell tanulni repülni.
 

Szólj hozzá!

Címkék: marketing business fogyasztóvédelem charles darwin havanna műanyagélet fogyasztói kosár

Gagyi (Halló, hagyjon üzenetet 49. rész)

2010.12.18. 18:24 Kocsor Blokk

Bóvlinak nem sok esélye van célba érni értékorientált világunkban. Szabad piacon leselejtezi a társadalmi igény a szemetet. Csak néhány lecsúszott tekint el a minőségtől, de ők is csak szükség esetén.

Az a két hatvanas jampec például, aki a budai autóbuszon beszélget. Csapzott a haj, szúr a borosta, zsíros az ingujj, és mégis, villák közé viszi őket a járat. Nyakig a XXI. században mi lehetne más a téma, mint a mobil kommunikáció.
 
„Megy ez! Gagyi telefont veszek, mégis működik!”
 
Karizmatikus arca a rendszerváltás utáni magyar elitnek Bódi Gusztáv táncdalénekes. Olyan ember ő, akinek érdemes figyelni a szavára. Éppen ideje volt már, hogy a Kocsor Blokk is megszólaltassa.
 
„Ha valaki, akkor én aztán tudom, ennek a mondatnak az igazát. Mégis, ha szívemre teszem a kezemet, inkább aranyesőt kívánnék a szép kis házra. Most, hogy az újesztendő közeleg.”
 

Szólj hozzá!

Címkék: telefon gagyi bódi guszti aranyeső az élet nagy igazságai igényszint

Stúdió (Halló, hagyjon üzenetet 48. rész)

2010.10.31. 09:01 Kocsor Blokk

Nehéz a reggel sokaknak. Kegyetlen kihívásokat, megoldhatatlan feladatokat tornyosít elénk minden újabb munkanap. Embere válogatja, ki milyen gyorsan tudja ezt a konfliktust feldolgozni. Ha fontos helyen dolgozik valaki, mindent megelőznek a bokros teendők.

Lepörgette már egész napját az a fiatalasszony, aki a kőbánya-kispesti kupleráj felhasználóbarát gyaloglépcsőjén törtet felfelé kilenc óra körül. Végigfutott már az összes feladaton, kijelölte a prioritásokat, de csak most jut el odáig, hogy kicsit körülnézzen, és konstatálja, hol is van tulajdonképpen.

„Csütörtök van, a stúdióba megyek… Ja, gyalog vagyok, nem érek be.”
 
Ritkán hallunk mostanában Aba Botondról, a Budapesti Közlekedési Vállalat egykor oly sikeres vezetőjéről. Kocsor megkereste őt, hogy kikérje véleményét erről a jellegzetes menedzserbetegségről:
 
„Mi mindig is nagy hangsúlyt fektettünk a céges imázs kialakítására. Úgy gondolom, ha valaki felszállt egy buszra, villamosra, metróra, az rögtön tudja, hogy BKV-val utazik.”
 
 

2 komment

Címkék: telefon tömegközlekedés aba botond stúdió részecskegyorsító menedzserbetegség köbánya kispest

Tapintat

2010.10.29. 10:34 Kocsor Blokk

Közel fél nyolc volt már, és gyülekeztek az edzés résztvevői a taj csi aréna (és művelődési ház) folyosóján. Odabenn még üvöltött a tánczene, pattogott az aerobic, de ők már vadul csendesítették tudatukat. Hétköznap esti csillogás jelent meg szemeikben, ahogy megpillantottak egy-egy újonnan érkezőt. Az utóbbi időben már csak ilyen volt a hangulat az egyesületnél.

Kocsor a lépcsőn érte utol sporttársnőjét, akit különösen kedvelt, mert egyszerre jelenítette meg a lány, a nő és az asszony ideáltípusának számos kellemes karaktervonását. „Szia Jani!” Köszöntötte a lány. „Ahonnan mi jövünk, ott ilyen hideg van!” Mondta, és azzal a lendülettel oda is tolta finom keze fejét a Blokker pofázmányára.
 
Kellemes volt a hideglelés, kisebb sokkal ért fel. Nem is tudott néhány pillanatig reagálni. Ezt követően azonban magát is meglepte talpraesett válaszával. Hiába a jang stílus, nem volt az ő mozdulata messze olyan kecses, mint a nőé, de azért – amúgy férfiasan – két tenyere közé fogta arcát. „Ahonnan én jöttem, ott meg ilyen.”
 
Nem tudni belül mit élt át az asszony, kiverte-e a víz? Az áffér érzéki részét minden esetre tömören summázta. „Hisz neked nem is hideg a kezed”
 
"Hát, mert ilyen tapintatos vagyok.” Vágta rá egyből a kifogást Kocsor. Elmosolyodtak volna mindketten, ha nem tették volna már régóta. Így azonban inkább elindultak az ölözők felé. A Blokker meg közben azt gondolta: "Francba azzal a sok németórával! Mennyivel jobb lenne közkedvelt internetes naplómat bővítgetni. Ha már ilyen jók jutnak eszembe..."
 
 

3 komment

Címkék: tapintat emberi kapcsolatok blokker hétköznapok patakja taj csi

Készétel

2010.10.19. 23:56 Kocsor Blokk

Nyűgöl Kocsor ezzel a blokkerolással. Elöntötte őt a hétköznapok patakja, mint Kolontárt az iszap, és nem nagyon marad idő, de legfőképpen lelki állapot az önmegvalósításra. Néha nekiugrik az autóbuszon, vet néhány sort, de összességében csak az ötletek gyűlnek füzetében, írás alig születik.

Az érdekes téma pedig önmagában még kevés. Azt formázni kell, bele kell vinni a stílust is, attól lesz maradandó a szöveg. Most, hogy ez a formázás ennyire körülményes, egyre gyakrabban gondol arra, milyen szép is lenne, ha a világ kész témákat tálalna. Olyanokat, amelyeken a blokkernek már dolgoznia sem kell. Csak fogja a cuccot, és beteszi naplójába. Mint például azt a plakátot, amit néhány hete, még a kampány hevében látott valahol Kelenföldön:
 
Schanda Tamás képviselőjelölt.
 
És kész. Ennyi egy poszt. 
 

Szólj hozzá!

Címkék: kommunikáció választási kampány készétel blokker hétköznapok patakja

Féltégla

2010.10.17. 11:32 Kocsor Blokk

Hatszor is vizsgázott tanulmányai során Kocsor pszichológiából. Muszáj volt. Enélkül nem adtak tanári diplomát, de nem érezte ő soha, hogy terhére lenne a dolog. Ha jeles osztályzatot nem is szerzett belőle, élettapasztalatot annál inkább, és ő mindig is hitt benne, hogy a sok passzív tudásnak egyszer még hasznát veszi az életben. Legfeljebb arra nem gondolt, hogy mindezt Blokkerként teszi majd.

Külön tétel volt egyik alkalommal a pszichó-betegség. Mert az a szakma se könnyű ám! Afféle lelki szemetesláda szerepébe kényszerül minden pszichológus (pláne pszichiáter), és ha túl erős benne a hivatástudat, a magánéletben sem tud szabadulni a páciens problémáitól, maga is lelki beteggé válik. Bizony, olyan rohadt a helyzet, hogy a témának könyvtrányi szakirodalma van.
 
Nem a pszichológusé azonban az egyetlen szakma, amely beárnyékolja a polgári hétköznapokat. Kocsor például többször megfigyelte magán, hogy mindennapi társalgás közben is rávezető kérdéseket tesz föl beszélgetőpartnerének. Körülírja a dolgokat, ahelyett, hogy egyenes válaszokat adna. Mintha németórán lenne. Az a csoda, hogy eddig még senki nem vágta szájba.
 
Lehet kemény vizuálisan az ember, töltheti akár egész életét a munkásőrség-magyar gárda tengelyen, belső rugóitól nem tud szabadulni. Hajtja a vér, az örökölt vér, Ezt érezte a Blokker azon az ötvenes városőr házaspáron, amely szombat reggel buszozott bele a külvárosi ingerek felhőjébe.
 
Lapjával állt férj és feleség a langyos, pihenőnapi csúcsban. Szoliból jött éppen az asszony. No, ne szoláriumra tessen gondolni! Inkább szolgálatra, akkor járunk közelebb a valósághoz. Pataky Attila, a pestlőrinci polgárőrség tiszteletbeli tagja használta először ezt a terminust sziporkázó pillanatában egy Tompa utcai szálloda halljában.
 
Sajtótájékoztatás volt, és a kitűnő rocker azon heherészett, hogy akkor neki most polgárőrként biztos mennie kell majd szoliba. Nem volt szüksége Kocsornak sok időre, épp csak 6-8 évre, hogy leessen a poén, de attól a repiebédet még ott helyben betolta.
 
Fáradtan kandikált tehát a nő arca a frissen rikító neonmellényből, mellette pedig nehéz sporttáskával közlekedett a férj. Ez volt az ő szokása, habár sarkallta folyamatosan életmódváltásra élete párja. Ezen a szombaton is ez képezte a meghitt, családi beszélgetés tárgyát, de hiába. Szánakozva mentegetőzött ugyan az ember, mit valami dohányos, ha a leszokás kerül szóba, de közben lábainál ott hevert az aktuális csomag.
 
Szót követett szó a hétvége hajnalán, mégis csendben csörgedett tovább a hétköznapok patakja. Nem volt ott viszály, épp zsörtölődtek csak egymáshoz. Az ilyen bensőséges pillanatokban születnek azonban a legnagyobb igazságok, hovatovább szakmai ars poeticák.
 
„Már kisebb táskával járok, de mindig beleteszek egy-két féltéglát.”
 
Sodródunk a tömeggel ellazulva fáradtan, néhanap elegyedünk is talán, de annyira mélyen sosincs időnk egymásba mászni, hogy ráérezzünk, mi lakik mélyen a szívedben. Ilyen illanások szolgálnak csak arra, hogy kicsapódjon lelkünk. Meg persze dalaink, a népi kultúra! Abban is megjelenik a mi kollektív tudatunk. Meg ami alatta van…
 
Nevünk az Ifjú Gárda, kegyelmet nem adunk! Ezt fújta Kocsor nyomás alatt, midőn még nebuló volt. Énekórán, este hatkor, délutános műszakban. Elsöpört mindent akkoriban a forradalmi ifjúság hevülete. Negyvenen túl már szolidan, némi iróniával dúdolja ő, ha szépülő városközpontban ácsorog megrázó buszozás után.
 
Sokkal szimpatikusabb neki az új idők slágere. Az, hogy a polgárőrség nagyon vigyáz. Érzi ő különbséget, a finom kis distinkciót. Hajaj! Tudja tapasztalatból, mennyire fogyasztóbarát ez a XXI századi hitvallás, de valahogy mégis nyomja őt. Legbelül ott nehezednek azok a közép-európa féltéglák.
 
 

Szólj hozzá!

Címkék: pataky attila emberi kapcsolatok polgárőrség havanna elidegenedés hivatástudat hétköznapok patakja

Angyalföld blues (Halló, hagyjon üzenetet! 47. rész)

2010.10.01. 07:35 Kocsor Blokk

Rohamtempóban formálódik városunk. Húsz éve is megvan már, hogy villám léptek gázolnak mindenütt Vörös Csepeltől Váci útig. A Belső-Angyalföldön például Cézártól Brutusig mindenkinek épült már lakóparkja. Csillog az urbán pompa, esztétikai az élmény. Szimmetrikusan töri a monotóniát a térkő, így csitítja a reggeli háborgást. Ez a jólét! Szakad fel mindig Kocsorból, ha grasszál erre az idegen házak közt.

De jajj! Mi van a felszín alatt? Emberek beszélnek egymással! Kezek, fülek, szájak és távbeszélő dobozok keresztezik egymást. Messzi távolba, idegenhez száll az üzenet, még ha a test közel is. Repülnek a mondatok bele a Gogol utcába egymás után, de csak a Blokker keres köztük összefüggést.
 
„Undorító, te! Ide, a nyakamba gecizett! Öreg ember.”
 
„Van előadója az ügynek. Máma bemegyek a rendőrségre, azt beszélek vele.”
 
Ahogy a dizájnerek tanácsolták, hatalmas X-et formál két karjával Nagy Feró, a nemzet csótánya, midőn véleményét kérjük, de azért még mindig tolja a frankót.
 
„Gyerekek, itt én már sok újat nem tudok, Legfeljebb azt, amit a Vámosi is mondott: Azt, ami még életemből maradt, csendben, békén már itt töltöm el.
 

Szólj hozzá!

Címkék: budapest telefon nagy feró ondó elidegenedés az élet nagy igazságai hétköznapok patakja

Anyám, jó édesanyám (Halló, hagyjon üzenetet! 46. rész)

2010.09.18. 09:18 Kocsor Blokk

Elviselhetetlen és pótolhatatlan. Eljön az idő, amikor a fiatalkoron maguk is túllépő gyerekek már csak ezzel a két jelzővel képesek minősíteni szüleiket. Előbb csak az elsővel, aztán, ahogy ballagnak az évek, egyre sűrűbben kerül elő a második is. 

Hosszú útra induló, nagy kalandba vágó családtól búcsúzik az édesanya (inkluzíve anyós). Röviden és telefonon, ahogy az ma már szokás, de azért féltést és támogatást üzen hangjában.
 
„Vigyázzatok magatokra, és érezzétek jól magatokat. Jó lesz az állatkertben.”
 
Ebben a helyzetben Kocsor nem is kérhetett fel mást szakértőnek, mint Mogács Dániel, a magyar politika kistigrisét, a frissen erőre kapó kutyapárt frontemberét. A kiváló agitátor azonnal megérezte, milyen lehetőségek rejlenek egy közkedvelt internetes blokkban, és így reagált a jellegzetesen XXI. századi telefonos üzenetre.
 
"Ne félts engem, anyám! Lesz itt minden, amit csak képzelni tudsz. Sőt, még az is, amit nem! Meglátod gejzírt fakasztunk a Gödörből. Kálmán meg legfeljebb kap majd egy műsort.” 
 

1 komment

Címkék: budapest telefon választási kampány emberi kapcsolatok mogács dániel az élet nagy igazságai

Nemzeti Konzultáció - Megosztás Orbán Viktor fészbukján (mert olyanja is van)

2010.08.30. 11:04 Kocsor Blokk

Kedves Viktor!

Engedd meg, hogy a magyarországi allergiások közössége nevében hozzád forduljak! Nagy a mi problémánk, bár nem életbe vágó. Épp csak a komfortérzetet érinti, viszont – ahogy én látom – ti mindig is figyeltek arra, hogy ne sokat prüszköljenek az emberek.
 
No, mi bizony alaposan könnyeztünk múltkor a haverokkal. És – miközben magunkat sirattuk – én megemlítettem, hogy régi ismeretségben vagyok veled, hisz fiatal korunkban együtt jártunk bulizni március 15-én. Erre az infóra persze rögtön ráharapott a társaság. Az az egyöntetű vélemény alakult ki, hogy hozzád kell fordulnunk, mert az ismerősök közül jelenleg csak te vagy olyan helyzetben, hogy segíts nekünk.
 
Bizonyára értesültél róla, hogy a Bajnai Gordon vezette ideiglenes kormány ideje alatt az államigazgatás gyakorlatilag leállt. A hivatalnokok csak a létfenntartáshoz nélkülözhetetlen, vegetatív feladatokat látták el. Sőt, néha még azokat sem.
 
Ily módon kátyúba került a parlagfú-mentesítés szekere is. A téma egyszerűen lekerült a napirendről. A reklámok elmaradoztak, megszűntek az aktuális stúdióbeszélgetések, és ennek következtében a fűnyírási kedv is alábbhagyott.
 
A Nemzeti Konzultáció keretében mi most azt szeretnénk javasolni, hogy mozdítsuk ki ezt a négyökröst! Pezsdüljön meg az élet, közvéleményünk kezdjen el újra spontán foglalkozni az allergia kérdésével!
 
Azt nyilván nem várhatjuk el, hogy a futballszurkolók holnaptól „Nyírd a füvet, gyökér!” feliratú transzparenseket függesszenek ki a stadionokban. Az alulról jövő kezdeményezéseket is be kell valahogy indítani.
 
Kezdetnek elég lenne néhány iránymutató megnyilvánulás. Nem kell feltétlenül, hogy Kövér Laci csapjon oda. Elég, ha a Lajos motyog valamit csendben, mint afféle vidéki értelmiség, és a Csermely Petya megmondja péntek este a tévében. Izé Filip meg okosan helyesel neki.
 
Aztán, ha ez még nem lenne elég hatásos, az OV TV-n te is elejthetnél néhány keresetlen mondatot, miközben vidéki (erdélyi) kirándulásra indulva bepakolod a családot a verdába. Na, ebből, biztosan tudná minden helyi jegyző, fullajtár, meg nagyfejű szomszéd, hogy mi a dörgés.
 
Mi allergiások, örömmel vennénk, ha hatalmadnál (power) fogva segítenél újra beindítani a propagandagépezetet. Azt gondoljuk, ez igen csak javára válna a nemzetnek. Hát, egyelőre ennyit szerettünk volna üzenni neked.
 
Szeva’!
 
Kocsor
 
Hogy rohadna rá az ég az összes kommunistára!
 

2 komment

Címkék: kommunikáció orbán viktor allergia kövér lászló agitáció és propaganda nemzeti konzultáció rákay kálmán

Elmélkedés (Halló, hagyjon üzenetet! 45.rész)

2010.08.28. 23:13 Kocsor Blokk

„Mélyen szánt a gondolat. Velencében úszik.” Ezzel a kis egysorossal foglalta össze véleményét egyre felszínesebbé váló világunkról ef Zámbó István a 90-es évek elején. Azóta a helyzet csak rosszabbodott, és a művészvilág egyre jobban szomjazza a lagúnák vizét. 

Egyetemistaforma lány szervezi a hétvégét a négyesről. Döcögve indul a mulatság, nehezen illeszkednek egymáshoz a party arcok elképzelései. Sok éves tapasztalat, hogy nagy szervezésnek nyögés a vége. Hallik is az aggódás a lány hangjából:

„Mondjuk, annyira nagy elmélkedés nem lesz.”
 
Horváth Ádámról, a méltán népszerű teleregény rendezőjéről azt tartják, mesterien elegyítette a szórakoztató és gondolkodtató elemeket. Nem véletlen hát, hogy Kocsor ezúttal épp az ő véleményét kérte ki.
 
„Ne gondolják, hogy nekünk akkoriban olyan jó lehetőségeink voltak. Pontosan tudtuk, nekünk egy feladatunk van: Le kell ültetni a nézőket a készülék elé. Az meg, hogy volt a végén az a másfél perc, amikor be tudtunk csempészni néhány fontos üzenetet, az csak a forgatókönyvíró leleményességének köszönhető.
 
De én azt gondolom, ma sincs ez másképp. Többnyire csak a labamba megy. Aki elmélkedni akar, az menjen a Kocsor Blokkba!”
 

1 komment

Címkék: telefon elmélkedés az élet nagy igazságai horváth ádám

Top Kocsor: Kispál és a Borz - Zár az égbolt

2010.08.17. 10:21 Kocsor Blokk

Húsz-huszonegy évvel és egy rendszerrel ezelőtt hallotta Kocsor először kedvenc Kispál számát, a Húsrágó hídverőt. Olyan száz-százötven leforgatás után arra a megállapításra jutott hogy ezek a fiatal arcok nagyon magasra tették a mércét, ennél jobbat már nem nagyon fognak írni. Nem is írtak, de öt-hat hasonló, halhatatlan sláger így is marad utánuk (meg több tucatnyi, amely – pécsiesen szólva - egyszerűen csak kúrvajó). 

A halhatatlanok egyike a Zár az égbolt. Újabb szokásunk szerint itt az eredeti stúdiófelvétel hallható. A klip a Nekem lámpást adott kezembe az úr Pesten című filmből való. Érdemes megfigyelni a Jancsó-Hernádi páros szereplését a celluloidon.
 
Aranykorában egyszer a Kávé Rádió élő közönségtalálkozóval egybekötött retró-funky-diszkóestet hirdetett, ahol Perjés műsorvezető volt a (beszélős) DJ. Azt mondják, óriási volt a siker. Másnap a rádió adásában is leadták az est néhány részletét. Showman Zsolti, a rádió vezető arca, a szerkesztőség motorja így kommentálta a hallottakat. „Milyen jó a Perjés, amikor nincs adásban!”
 
Azért kellett mindezt elmondania Kocsornak, hogy a poszt végére ideírhassa a mondat aktualizált változatát:
 
Milyen jó a Jancsó, amikor nem politizál! 
 

 

Szólj hozzá!

Címkék: jancsó miklós kispál és a borz hernádi gyula top kocsor

süti beállítások módosítása